Sz�guld� �let

5. fejezet

Pihen�s, a bicikli, Isztambul �s a v�zi csata

N�gy napot t�lt�ttem Madridban a sz�leimmel.  M�rcius elej�n tehettem meg utolj�ra �gy ki�lveztem az �sszes pillanat�t. Nem tudom, mikor tudok majd haza legk�zelebb �gy ez nagyon j�. P�ntek d�lel�tt indult a rep�l�g�pem Innsbruckba �s ekkor el�rkezett a f�jdalmas b�cs� Anyuk�mt�l �s Apuk�mt�l. Csak egy h�tizs�kom volt �s azt el tudtam vinni magammal. K�rbe �lelgetett Apu.

- Vigy�zz magadra. – simogatta meg a h�tamat, mik�zben �tengedte Anyunak a jogot, hogy elb�cs�zzon t�lem.

- Meg lesz. –mosolyogtam r�. – Ha Sergio valamit balh�zik, sz�ljatok. Rendben?

- Nem sz�ks�ges. Nem sz�ks�ges. –motyogta Anya-, Ink�bb foglalkozz azzal a fi�val, akir�l mes�lt�l.

- Ahogy a sors alak�tja majd…- feln�ztem a t�bl�ra. –Most megyek. Sziasztok!

Szomor� voltam, hogy ott kell hagynom �ket, de mindig ez van. A rep�l��t nem volt hossz�, de f�raszt� a sz�momra. Mellettem egy n�lam h�romszor nagyobb f�rfi �lt �s �lland�an t�szk�lt �s sz�rcs�g�tt. El�ttem egy kis sr�c, aki dob�l�zott. Egyszer �rj�nk m�r Innsbruckba. El�rkezett ez a pillanat is. Miut�n a V�mosok �tn�zt�k a zs�komat szabad voltam. Haza �rkeztem a m�sodik otthonomba.  Igaz nem sok mindent csin�ltam miut�n lepakoltam a cuccaimat. Aludtam. Vas�rnap hamar el�rkezett. Arra d�nt�ttem, hogy egy kis hegyi ker�kp�roz�sra indulok. Legal�bb lefoglalom magam. Az id� megengedte, hogy r�vid ujj� fels�t vegyek fel. Az Mp3-assal a zsebembe �tnak indultam. Az egyik keresztez�d�sben nekem volt els�bbs�gem, de egy h�lye aut�s nekem j�tt. A biciklir�l leestem �s �tcs�sztam a motorh�ztet�n �s ut�na m�g p�r m�tert, cs�sztam a k�t karomon. Felt�p�szkodtam, �s r�gt�n �reztem a meleg v�r, csurog v�gig a karomon. R�ad�sul nagyon f�jt.

- H�lgyem j�l van?- k�rdezte a sof�r riadtan t�lem. Nem tudom, hogy nekem milyen sz�nem lehetett, de a fick� a faln�l is feh�rebb volt.

- Maga szerint j�l vagyok? –n�ztem r� m�rgesen. Adott egy –egy ruh�t �s ut�na bevitt a helyi k�rh�zba. Szakszer�en ell�ttak.

- T�r�st nem szenvedett, de a horzsol�sok s�lyosak. Nem varrjuk �ssze, de minden nap j�nnie kell k�t�z�sre. –adta k�zre a doki.

- Az lehetetlen. –cs�szott ki a sz�mon.

- A maga �rdeke.

- Szerd�n utazok Isztambulba. A munk�m odah�v.

- Mivel foglakozik?

- Az egyik Forma-1-es csapatn�l dolgozok.

- Egyezz�nk meg abba, ha cs�t�rt�k�n m�g el tud j�nni, akkor elengedem a h�tv�g�re.

- Megoldom. K�sz�n�m.

Kaptam k�t sz�p k�t�st a kezemre. Haza�r�sem ut�n felh�vtam a f�n�k�met �s egyeztettem vele a mai nap esem�nyeir�l. Elfogadta, a magyar�zatott, neki az volt a legfontosabb, hogy Sebivel legyek a h�tv�g�n �s tartsam form�ban. A napok cs�t�rt�k d�lel�ttig nagyon lassan teltek. A sebeim nem gy�gyultak �s �n min�l el�bb indulni akartam Isztambulba. Hi�nyzott a k�rnyezet, hi�nyzott Sebastian �s hi�nyzott Heikki. Tudom, tudom teljesen h�lye vagyok, hogy ilyen hamar b�zok valakiben, de egyszer �l�nk. M�s f�l �r�t v�rtam a doktorn�l mikor bejelentette, hogy elenged. �ljen!!!! A k�vetkez� g�p d�lut�n 16: 43-kor indul, �s nem kell �tsz�llni sehol. Haza mentem �s elpakoltam. Id�ben ki�rtem a rept�rre, amikor kapom a h�rt. A k�s�s 1 �ra 30 perc.  Ez nagyon j�. A csomagommal le�ltem egy padra, �s el� szedtem a mobilomat. H�rom cs�rg�s �s v�laszt is kaptam.

- Vettel.

- Na ne mond farkas koma. Naty vagyok.

- J�l vagy? Mi�rt nem �rkezt�l meg? Ugye nem?

- Nem r�gtak ki nyugi! M�g nem. Akadt egy kis probl�m�m. Vagyis kett�. A l�nyeg az, hogy a g�p m�s f�l �r�t k�sik. Most itt vagyok egyed�l a rept�ren. De oda�rek. – nyugtattam �gy telefonon kereszt�l.

- Rem�lem is. K�pzeld Heikkit engedik versenyezni a h�tv�g�n.

- Ez nagyon szupi. Tudsz arr�l…?

- Barcelon�ban t�rt�nt? Kimi is tud r�la. Igaz csak mi kettten.- pr�b�lt most � nyugtatni.

- T�vedsz! Fernando n�latok is t�bbet tud. Kimin�l f�leg t�bbet tud, de n�lad is. Tal�n �sszej�v�k Kovalainen-nel. Ezt besz�lt�k miut�n kiosztott�l minket.

- Sejtettem. Bocs, de most le kell tennem. Akkor v�rlak Pic�r. Ne rosszalkodj.

- Te se. Besz�l�nk m�g.- bontottam vonalat.

V�gre elindult a g�p Innsbruckb�l. Elf�radtam a mai hercehurca miatt, de nem sok�ra lesz�llunk az Eur�p�ban �s �zsi�ban l�v� v�rosba. A p�lya az �zsiai r�szen van, m�g mi a m�sik oldalon sz�llunk meg. Eml�kszek tavalyr�l a k�zleked�s katasztrof�lis. P�nteken indultunk neki egyed�l a v�rosnak, de r�j�tt�nk, hogy ide kell a rend�ri felvezet�s, k�l�nben elk�s�nk. �gy lesz most is, vagyis holnap. Most bajl�dok a taxi fog�ssal �s a magyar�zkod�ssal. Ezek a t�r�k�k nem �rtik azt a nyelvet, amin besz�lek nekik vagy legal�bb is, nem akarj�k meg�rteni. V�g�l tal�ltam egy sof�rt, aki �gy hajland� volt a sz�llod�hoz sz�ll�tani, hogy le�rtam neki a c�met. Ez az eg�sz m�velet k�t �s f�l�r�ba ker�lt. Nagy nehezen eljutottam a recepci�ra.

- Natalien Gonz�lez. Toro- Rosso.- adtam le a nevemet �s a csapatomat.

- �szaki sz�rny, 26 emelet, 321 szoba. –igaz�tott el mosolyogva a n�.

- K�sz�n�m!- v�laszoltam nem �pp kedvesen. Nem volt m�r semmihez se kedvem csak besz�lni a fi�kkal �s �gyba b�jni. A b�r tele volt versenyz�kkel, de akikkel �n akartam besz�lni sehol se volt. Megl�ttam Rafaell�t, Felip�t az egyik k�zeli asztaln�l.

- Bocsi, hogy zavarok. Nem tudj�tok, hogy Sebastian merre van?- k�rdeztem t�l�k. A kezemet pr�b�ltam takarni. Nem kell nagydobra verni a szerencs�tlenked�semet, de Raffy szemf�les volt.

- �n nem tudom, de veled mi t�rt�nt?- n�zte k�rbe a sebeimet.

- El�t�ttek. Felipe te se tudod?

- �gy tudom, tollasoznak az udvaron. –vont v�llat.

- K�szike. Holnap tal�lkozunk. – elrohantam. Most fl�gosnak tarthatnak. Na mindegy. T�nyleg megtal�ltam a fi�kat. Sebit, Sebastient, Markot, Heikkit, Nelsont, Fernandot �s Kimit. Igaz � a padon �cs�rg�tt egy �d�t�vel a kez�ben. Nem vettek �szre �gy meglephettem a lazs�l� finnt. Az asztalr�l felkaptam egy poh�r �sv�nyvizet �s nyakon �nt�ttem vele. Szeg�ny csak kapkodta a leveg�t, �s ezzel felh�vta mag�ra a figyelmet.

- Sziasztok!- vigyorogtam r�juk, de menek�l� �tvonalat kerestem. Megfizethetek �n m�g ez�rt. J�l gondoltam. Sebastian kapva kapott az alkalmon, hogy sz�rakozhat ez�rt elkapott � is egy �veg vizet �s engem vett �ld�z�be. �n fut�snak eredtem � pedig ut�nam. A t�bbiek hangj�t hallottam m�g: „VIZI CSATA”. Ez kir�ly. A f�ldsz�nr�l elindultam az els� emelet fel�. Itt kell el�nyt szereznem �s mun�ci�t. Cs�rg�tt a telefonom.

- Sebastien vagyok. K�l�n v�ltunk. Sebastian, Kimi, Nelson �s Fernando r�d vad�szik. Mi �gy d�nt�tt�k, hogy neked seg�t�nk.- suttogta.

- Kik azok a mi? –k�rdeztem vissza.

- Mark, Heikki �s �n.

- Hol vagytok? –n�ztem k�r�l.

- Az alagsorba. A kedves finn koll�g�m elt�jolt minket.- kis neheztel�st hallottam a hangj�n.

- Bocsi Naty.- sz�lt bele Heikki. – Seg�ts�nk?

- Meg k�sz�nn�m. Tal�lkozunk valamikor. – bontottam a vonalat.

A folyos�kon p�r szerel�vel futottam �ssze, azt nem tudom melyik csapatb�l, vannak, de fur�n n�ztek r�m. A l�pcs�fordul�n�l lass�tottam. Nelson befordult �n teljesen meglep�dtem, de mivel „ellens�g” lelocsoltam.

- Hehe! �n nyertem.- kezdtem el ugr�lni. Az �r�m�m nem sok�ig tartott. Tripla csap�s �rt h�tulr�l, de �k se maradtak sz�razak. A felment� seregem meg�rkezet.

- Kvittek vagyunk.- ny�jtott kezet Kimi.

- Biztos?- k�rdeztem t�le kicsit f�lve.

- Biztos.

Elkezdtem nevetni, de a t�bbiek is. Tocsog�s hallatsz�dott m�g�tt�nk.

- Mi t�rt�nt itt? –k�rdezte Feilpe. Mi megfordultunk �s egyszerre dobtuk el az �vegeket.- Mint a k�lyk�k. – erre elkezdett � is nevetni. 5 percbe telt, m�g valamennyire �ssze tudtam szedni magam.

- F�zok. –d�rzs�ltem v�gig a ruh�mat, amib�l enyh�n, de csurgott a v�z.

- Akkor vegy�l fel egy m�sik p�l�t. – h�zta meg a v�ll�t Nel.

- Gyere, oda adom az eny�met. –aj�nlottam Mark.

- Ink�bb visszamegyek a cuccaim�rt az udvarra. Am�gy k�szi. Te pedig- itt Seb fel� fordultam, aki �pp pof�kat v�gott –Menj aludni. Tudod, j�l, hogy mi a helyzet…

- Nem kell felr�nod. Seg�tek, felviszem a t�sk�dat. –indult el a l�pcs� fel�.

- Mi is lel�p�nk, mert nincs kedvem magyar�zkodni a v�z miatt. Majd elint�zi az, aki legk�zelebb erre j�r. –vigyorgott Fernando. Mindenki elindult a szob�ja fel�. Kiv�ve Heikki. L�tszott rajta, hogy mondani akar valamit, de m�g se b�rt megsz�lalni.

- Baj van?

- Besz�lgess�nk egy kicsit.

- Menj m�r Naty. Fel tudok reggel n�lk�led is kelni. A t�sk�dat felviszem, �s reggel tal�lkozzunk.

Heikkivel sz�tlanul s�t�ltunk a folyos�kon. A fejembe azok a k�pek j�rtak, amik Barcelon�ban t�rt�ntek. Nagy leveg�t vettem �s elkezdtem �n.

- Sajn�lom. Nem akartam akkor k�nos dolgokat tenni

� csak n�zett r�m majd elkezdett mosolyogni.

- Szerintem neked k�nosabb volt. – meg�rkezt�nk a szob�j�hoz. Kinyitotta az ajt�t �s el�re engedett. – K�rsz valamit inni?

- K�szi most nem. El�g folyad�kot kaptam az elm�lt f�l �r�ban.

Le�lt�nk az asztalhoz egym�ssal szemben. Csak n�zt�k egym�st. Megfogta a kezemet.

- Elj�ssz velem vacsor�zni szombat este? Egy F1-es ember se lenne a k�rny�k�nkben. Na mi a v�laszod? –pillogott r�m.

- Elfogadom.

Ezek ut�n rengeteget besz�lgett�nk. F�leg r�lam. � akart megismerni engem. V�g�l az �gyon aludtunk el mindketten.