Sz�guld� �let

9. fejezet

Ismerked�s �s �j bar�ts�gok

H�rom napja �rkeztem haza, de csak ma sz�ntam r� magam, hogy elmenjek a V�rosh�z�ra, elint�zzem az �gyes bajos dolgaimat. Ilyen p�ld�ul a v�zum, amire egy h�nap m�lva lesz sz�ks�gem, amikor Montrealba fogunk utazni a verseny miatt. �ppen v�geztem az �gyint�z�ssel �s ut�na a bev�s�rl�ssal is, �gy elindultam a kocsimhoz. �ppen a csomagtart�t nyitottam fel, amikor elszakadt a zacsk� f�le �s az �sszes narancs elgurult.

- Francba! –m�rgel�dtem el�g hangosan.

- Seg�thetek?- k�rdezte egy f�rfi, akinek csak a l�b�t vettem szem�gyre a nagy kapkod�sba.

- Megk�sz�nn�m.

A k�vetkez� pillanatban, m�r az �sszes gy�m�lcs n�lam volt. Ekkor n�ztem meg jobban az ismeretlen arc�t �s r�gt�n felismertem. �js�gb�l, tv-b�l �s egyszer tal�lkoztam vele egy RedBull-os programon. Pontosabban le�nt�tt egy poh�r k�l�val, mert v�letlen�l neki mentem a nagy kapkod�sba. Thomas Morgenstern a neve. S�ugr�. M�r megszoktam a h�res emberek jelenl�t�t, de most m�gis zavarba j�ttem.

- �letet mentett. –ny�gtem ki egyszer�en.

- Semmis�g. K�rhetn�k egy �ri�si sz�vess�get?

- Persze. Mi lenne az?- t�lem k�r seg�ts�get? Esk�sz�m megbolondulok. Mosolyogva v�rtam a v�lasz�t.

- Elvinn�l a l�tes�tm�nyhez. M�r, mint a s�ugr� s�nchoz.

- Gyere. Sz�llj be.

P�r pillanattal k�s�bb m�r a v�rosk�zpontb�l evick�lt�nk ki kisebb nagyobb sikerrel. Nem sz�ltam semmit ink�bb az utat figyeltem. A r�di�b�l halkan a Scorpions egyik sz�ma sz�lt.

- Eml�kszek r�d. –ny�gte be Morgi.

- �n is.- �reztem, hogy elv�r�s�d�k.

- Le�nt�ttelek ut�na idegen nyelven kiab�lt�l velem.

- Azaz idegen nyelv a spanyol volt. Natalien Gonz�lez a nevem.- mutatkoztam be rendesen.

- Thomas Morgenstern vagyok. Te akkor ott dolgozt�l?

- Aha. A Toro Rosson�l.

- �s spanyol vagy?- Most m�r csak b�lintottam. 5 perccel k�s�bb m�r a l�tes�tm�ny parkol�j�ban �lltunk. Kiszedte a csomagtart�j�b�l a t�sk�j�t k�zben �n a s�ncot figyeltem.

- Gyere n�zd meg az edz�s�nket.

Nem kellett k�tszer mondania. Egy�tt ment�nk fel az �lt�z�kh�z, �s am�g � �t�lt�z�tt �n sz�tn�ztem. Csod�s l�tv�ny t�rult el�m, ahogy kipillantottam az ablakon. Eg�sz Innsbruckra r� pillanthattam.

- Szia!- sz�lalt meg mellettem egy teljesen ismeretlen f�rfi. Ijedten n�ztem r�, de r�j�ttem felesleges. – Gregor Schlierenzauer-nek h�vnak.

- Natalien Gonz�lez.

Ezek ut�n v�gig n�ztem a h�rom �r�s tr�ninget �gy, hogy t�rsas�gom is akadt Arthur Pauli szem�ly�ben, aki szint�n sportol� csak most �ppen gipszet visel a l�b�n. Nagyon j� volt vel�k �s rem�lem, hogy a sors seg�ts�g�vel tal�lkozhatok m�g ezekkel a fi�kkal.

 Az id� rohamosan telt �s m�r utazhattam is Monac�ba. A Hercegs�gr�l mindenkinek a p�nz �s a csillog�s jut az esz�be �s ezen a h�tv�gen se lesz m�s k�p. Ahogy meg�rkeztem r�gt�n a boksz utca fel� ir�nyoztam magam, hogy megkeressem a t�bbieket.

- Vigy�zat j�v�k!!!- kiab�lt egy hang m�g�ttem.  P�r pillanattal k�s�bb m�r le is f�kezet valaki mellettem egy biciklivel. –Szia!

- Szia Fernando. Mi �js�g? –mosolyogtam.

- �js�g az nincs n�lam. Edz�s tartunk Nelsonnal, de valahol elhagytam az Alag�t k�rny�k�n.

- Mi�rt vagy ilyen mocsok vele?

- Nem vagyok �n mocsok. A csajokat b�multa �n pedig ott hagytam.

- Kis �lszent. - nevettem el magam.

- Feles�gem van!- jelentette ki nagy b�szk�n. – Heikkit �s Sebastiant hol felejtetted?

- Nem tudom. Tal�n az Alag�tn�l kisetek a zsebemb�l.

Csak somolygot amikor megjelent Felipe �s Nelson. Nagyba portug�lul dum�ltak, amikor �szre vettek minket.

- J�l ott hagyt�l.

- Bocsi Nel. Verseny a sz�l�d�ig?

- Benne vagyok. Majd holnap tal�lkozunk.

Ezzel ott is hagytak minket. Felipe is elment, mert v�rta az �ccse, �gy egyed�l ballagtam tov�bb a motorhome-ig. Ahogy bel�ptem Lilly vetette r�gt�n r�m mag�t. �lelt, �lelt de nem tudtam mire v�ljem ezt az eg�szet.

- Szeretlek. K�sz�n�m. –suttogta a f�lembe.

- Mit?- n�ztem r� �rtetlen�l, amikor v�gre elengedte a nyakamat. V�lasz gyan�nt megvillantotta az egyik kez�n l�v� gy�r�t.

- Csak nem?- k�rdeztem �jb�l.

- Csak, de! Ahogy haza �rt�nk Isztambulb�l este elvitt egy helyre. El�sz�r azt mondta, hogy vacsor�zni megy�nk, de kider�lt nem. Egy kis templomban volt az eg�sz cerem�nia �s ott voltak a sz�leim. Elvett feles�g�l!!! �rted???- �r�lt �jb�l.

- �rtem. Az�rt felh�vhatt�l volna.

- Bocsi. Elfelejtettem. –j�tszotta meg a szomor�s�got Lilly.

- Semmi baj. Akkor holnap kezdj�k a munk�t? �s Seb merre van?

- Aha. Valahol h�tul a kamionok el�tt rugdoss�k a labd�t Nicoval.

- K�szi Lilly. – ezzel els�t�ltam.

T�nyleg megtal�ltam a fi�kat Niconak k�sz�ntem majd kicsit f�lre, h�vtam Sebit. Megbesz�lt�k, hogy a ma esti foci meccsre nem megyek ki, de holnap reggel egy�tt j�v�nk ki a p�ly�ra. Elb�cs�ztam t�le majd elindultam a McLaren-sek fel�. Ahogy k�zelebb �rtem l�ttam, hogy Heikki nincs k�zt�k. Kicsit szomor� lettem �gy ink�bb elindultam s�t�lni.  K�rbe j�rtam eg�sz v�rost. Nagyon el voltam, mert sose volt m�g id� megismerni a k�rny�ket. M�r a nap lenyugv�ba volt, amikor a kik�t�be �rtem. Le�ltem a partra �s a v�zbe l�b�ltam a l�bam. Kellemesen h�v�s volt a v�z. Egyszer csak valaki befogta a szemete �s v�gig cs�kolta a nyakamat.

- Tal�ld ki, hogy ki vagyok?- suttogta a f�lembe az illet�.

- Szerintem csak egy f�rfi teheti ezt.- fordultam meg. Heikki volt az �s mosolygott r�m. – Szia!- cs�koltam meg. Ut�na �t�lelte a derekamat �s le�lt m�g�m.

- Kerestelek d�lut�n.- panaszolta mik�zben a hajamat h�tra pakolta, hogy a fej�t a v�llamra tegye. – De akkorra m�r lel�pt�l.

- Tudom. �n is kerestelek, de csak Hamiltont l�ttam.

- Csapat megbesz�l�s volt. Mit csin�lt�l a m�lt h�ten?- k�rdezte, mik�zben megfogta a kezemet.

 - Pasiztam.- ahogy kimondtam ezeket, a szavakat a k�zfog�sa h�rtelen szorosabb lett, de nem volt zavar�. – Nyugi csak vicc volt.

Nagyot s�hajtott �s kaptam egy �jabb cs�kot a nyakamra.

- Mi lesz vel�nk? – sz�laltam meg �jra.

- Mi legyen?

- Veled szeretn�k lenni.- sz�netet tartottam, de folytattam. –Azt hiszem m�g is akadna p�r szem�ly, akinek nem tetszene a szitu.

- Kikre gondolsz?

- McLaren- Mercedes �s Scuderia Toro-Rosso a neve.- ahogy felpillantottam r� sunyin mosolygott.

- Ezt j�l megfogalmaztad. –puszit nyomot a homlokomra. –�s mi legyen ezek ut�n?

- Tartsuk titokba. Tudom nem megold�s, de egy ideig m�g is tegy�k meg.

Nem v�laszolt, csak n�zet v�g�l m�g is kiny�gte.

- Rendben.

- K�sz�n�m.- felpattantam �s meg�leltem. Ezt a pillanatot semmi se ronthatta volna el �s nem is rontotta. M�g f�l �r�t voltunk egy�tt, de sajnos ezek ut�n k�l�n kellett v�lnunk. Neki prom�ci�s rendezv�nyre kell mennie. �n pedig �hes voltam m�r. Ahogy vissza�rtem a sz�l�d�ba azonnal az �tterembe mentem. Egyed�l �cs�r�gtem egy ideig, majd Kimi csatlakozott hozz�m.

- Le�lhetek?- k�rdezte amikor meg�llt az egyik sz�kn�l.

- Persze.

Ahogy le�lt elkezdt�nk besz�lgetni. Sz�ba j�tt a versenyh�tv�ge, de err�l nem sokat besz�lt�nk ink�bb magunkr�l. A hobbija, ami nagyon �rdekelt, �gy �d�kat zengett a t�li sportokr�l. J�gkorong, s�el�s �s a t�bbi. Ezek ut�n engem akart kives�zni kisebb nagyobb sikerrel.

- Csak mondj el valamit. Olyat, amit nem tud r�lad senki itt a k�rnyezetben.- kezdte el nagy lelkesen.

- Ha ennyire szeretn�d.- nagy leveg�t vettem �s elkezdtem. -16 �ves koromig motoroztam. Versenyszer�en de egy baleset miatt �r�kre befejeztem.

- R�szleteket akarok.

- Spanyol bajnoki futam volt egy �prilisi vas�rnapon Barcelon�ban. A verseny k�r�lbel�l 17 k�rb�l �llt �s �n a 10 k�rben a egy egyenes v�g�n nem b�rtam befordulni �s �ri�sit zak�ztam. H�rom csigoly�m megs�r�lt �s n�gy bord�m is. Az orvosok tiltottak el �s �szint�n nem is v�gyok vissza. Jobb nekem itt csendesen. – De ezen csak nevetett.

- Forma-1 �s a csend k�t k�l�n vil�g.

- Tudom, most megyek aludni. –mondtam mik�zben fel�lltam az asztalt�l.- Aludj j�l.- �s puszit nyomtam a homlok�ra.