Száguldó élet

25. fejezet

Edzés, póker és az esti telefonhívás

Csütörtök után péntek következik. Milyen meglepő igaz? Azonban örülök, hogy élek. Ez a fránya betegség nem akar múlni. Ráadásul a lázam se hajlandó elmúlni. Az orrom szintén be van még dugulva. A mentolos cukorkáim is elfogytak az éjszaka. Szerintem ma menekülhetnek tőlem a fiúk, mert nagyon nyűgös leszek. Nagy nehezen kimásztam az ágyból és felöltöztem. Sebastiannak még van egy kis ideje, hogy aludjon. Ezért én lementem inni valami forró italt. Mézes teát kértem. Kávét majd iszok a pályán. Alig ültem öt percet a pultnál amikor megjelent a pultnál  Felipe Massa. Nem rég ébredhetett, mert még alig áll a lábán.

- Két kávét kérek elvitelre.- adta le a rendelését majd felém fordult.- Jó reggelt.

- Szia! Hogy-hogy ilyen korán fent vagy?

- Se Rafaela, se én nem tudtunk sokáig aludni. De látom te is ébren vagy már.

- Ja, de én beteg vagyok.- kortyoltam bele a teámba amivel sikeresen megégettem a torkomat. De meglepetésemre elég jól esett. Az órámra pillantottam és rájöttem, hogy lassan riadót kell fújnom. Kértem én is egy habos kávét elvitelre majd elindultam fel felé. Hála az égnek vagy is inkább Sebnek, ma nem kellett 25-ször próbálkoznom. Alig más fél órával később már a pályán voltunk.

 Az első edzés elég érdekesre sikeredett. Fernando a Stowe kanyarban olajt hagyott a pályán. Ezen először Timo Glock csúszott meg, de ő szerencsés volt. Felipe már nem. Összetörte a Ferrari hátsó részét és így a gyakorlást 18 percre félbe szakították. A pályamunkások elszállították az autót és felszórták a az aszfaltot, hogy ne csússzon többé. De ennek a hátránya is meg volt. Nem tudtak többé olyan gyors köröket autózni, hogy változzanak az időeredmények. Felipe az incidense ellenére nyert, Heikki pedig második lett. Kimi negyedik, Robert ötödik, Fernando hatodik, Sebastian pedig hetedik.  Az interjúkhoz kísértem Seb-et és összegeztük ami eddig történt.

- Megpördült még Timo a Brooklands kanyarban. Adrian pedig a Becketts kanyarkombinációban hagyta el a pályát és az autója még el is emelkedett a földtől. - meséltem lelkesen.

- Eddig jól állunk.

- Az tuti.

Ebéd után levonult pihenni addig én a kamionok közt sétáltam. Az eső se esik, a másik dolog hát ha össze futok Heikkivel. Vele nem futottam össze „csak” Feranadoval. Együtt kezdtünk el ballagni.

- Raqu- nak van valami csoda gyógyszere, amitől elég hamar rendbe szokott jönni. Gyere velem és szerzek neked.

- Én a Renaulthoz? Nem fognak páros lábbal kirúgni?

- Naty, Naty!- csóválta a fejét- Flavio nem olyan vérengző vadállat, mint gondolod.

- Tudom.- vigyorogtam és elindultunk. Ahogy beléptünk senki se vett észre, hogy nem az ő ruhájukat viselem. Ugyan olyan nyüzsgés van itt is, mint nálunk. Hátra mentünk egy szobába. Világos volt és asztalok voltak egymástól teljesen egy formán elhelyezve. A sarokban ült Raquel egy ősz hajú férfival. Mire észbe kaptam már Ferni is ott állt. Szépen lassan odabattyogtam én is.

- Apa bemutatom Natalien Gonzálezt. Jó barát.- mutatott rám.- Naty ő az apukám José Luis Alonso.

- Örvendek.- fogtunk kezet az úrral. Közben Raqu mellém sétált és mielőtt köszönhettem volna puszit nyomott az arcomra. Kicsit meglepett.

- Jó, hogy újra találkozzunk.- csicseregte spanyolul. Olyan jól esik néha, hogy a saját nyelvemen társaloghatok.

- Szerintem is. Azonban kérni szeretnék valamit.

- Valami gond van a barátoddal?- kérdezte rémülten. Elnevettem magam.

- Nem, nem csak meg vagyok fázva és Ferni említette, hogy van egy gyógyszered, amitől jobban szoktál lenni ilyen esetben.- magyaráztam kicsit hadarva.

- Persze.- belenyúlt a táskájába és azonnal meg is találta. Kezembe nyomta.- Ne köszönd meg, mert különben nem hat.

- Rendben. Amúgy a férjed egy tündér. –ezt meghallotta az említett személy is, mert elvörösödött.

- Én azt tudom. Pontosan mit is tett?

- Kanadában kiált mellettem egy fura esett miatt.- ránéztem az órámra.- Mindjárt kezdődik a második edzés, így vissza kell mennem Sebastianhoz. Remélem találkozzunk még a hétvégén.

- Gyere el este a Póker partyra. Ez most nagyon szolid lesz. Robert, Giancarlo és Jarno jönnek. A mi szobánkba lesz. Ha nem is érdekelne majd a játék dumálhatnál Raqu-val. –vetette fel Fernando.

- Benne vagyok.- mosolyogtam. – Viszont most segíts kiszökni, mert ha egyedül indulok útnak tuti megtalál valamelyik vérszomjas főnököd.- ezen mindenki nevetett. Fernando elkísért az ajtóig és onnan futva tettem meg az utat a Toro Rosso-ig. Seb már várt. Egy kicsit beszélgettünk, majd átsétáltunk a boxba. Szépen elkészült majd beszállt az autóba, én pedig leültem az egyik alkatrészes dobozra. Ez az edzés nem volt annyira esemény dús. Mindenki szépen körözgetett, információt gyűjtöttek és a helyes beállításra törekedtek. Bár van egy fura sejtésem, hogy nem lesz zökkenőmentes, a hétvégénk. Más fél óra múlva megszületett a végleges eredmény. Heikki nyert. Ennek örülök, bárha vasárnap történik meg mind ez az lenne a legjobb. Mark második, Seb hatodik. A többiek jelentősen rontottak a helyezéseiken. Öt óra fele értünk vissza a szálódába. Lementünk a bárba, hogy kicsit beszélgessünk a haverjainkkal. Megjelent Kimi, Tonio, Heikki. Mivel csak mi öten voltunk ott és takart minket egy paraván a barátom megcsókolt, majd leült mellém. Szegény Tonio teljesen ledöbbent. Az álla valahol a pincébe kötött ki.

- Ti…Ti…Együtt?- makogta el.

- Nos Tonio igen. Mi egy párt alkottunk.- magyaráztam mosolyogva.

- És mióta vagytok együtt?- azonban nem én válaszoltam, ha nem Seb.

- A segítségemnek hála Barcelona óta.- büszkén kihúzta magát.

- Haha.- vágtam fancsali képet, de mindenki nevetett.  Más fél órán keresztül dumáltunk és végül vacsorázni és megvacsoráztunk. Először Heikkinek kellett távoznia, mert még van egy szponzori rendezvénye ahol meg kell jelenni-e. Puszit nyomott a homlokomra.

- Holnap reggel találkozzunk.

- Rendben.- bólintottam.

Még fél órát ücsörögtem itt amikor végre elindultam Fernandohoz pókerezni. Pár emelettel feljebb lakott, mint ahogy a Toro- Rosso-sok, de végül megtaláltam azt a szobát amit említett. Kopogtam és abban a pillanatban Robert állt velem szemben.

- Gyere Naty már vártunk.

- Szia! –beléptem és ott volt mindenki.

- Natalien bemutatom Jarno Trullit. Jarno ő Natalien. Sebastian Vettel segédje. – mutatott be Giancarlo a honfi társának. Jarno kedves fazon. Elültünk kártyázni. Egy ideig segített, de végül feladtam. Olyan szakszavakat mondogattak, hogy semmit se értettem belőle. Még a pályán a mérnökök által mondott kifejezések érthetőbbnek minősülnek.  Így Raquel mellé ültem aki éppen a laptopján babrált valamit. Rájöttem ahogy megpillantottam a kijelzőt, hogy az együttesük dolgait intézi. Össze akarta csukni a gépet, de megakadályoztam.

- Csináld csak nyugodtan. El vagyok.

- Végzek hamar. –nyugtatott, bár nem is voltam ideges. 10 perce figyeltem ahogy a rajongói üzeneteire válaszolt amikor megszólalt a mobilom. Csengőhangom Scorpions - Still Loving You volt. Ismeretlen szám. Ami viszont biztos, hogy rég óta várok egy hívást.

- Ki mehetek a teraszra?- kérdeztem a többieket.

- Persze.

Lassan kisétáltam és neki dőltem a falnak. Még mindig csöng. Nagy levegőt vettem és felvettem.

- González.- csönd. Pár pillanat múlva megszólalt.

- Szia Naty! Itt Alvaro.  

- Végre! Azt hittem sose hívsz fel.

- Gondolkoztam. Hülye ötleteid vannak.

- Nem azt kértem, hogy mondj véleményt hanem, hogy kérdezd meg azokat a személyeket, akiket mondtam neked. Nos?- nem szólalt meg. –Alvaro!

- Martinez úr azt mondja kapsz egy esélyt, ha Costa doktor engedélyt ad neked.

- Ez jó hír. És a Doktor mikor tud majd fogadni?

- Jövő hét csütörtökön Rómában.- szünetet tartott. – Naty ha engedélyt kapsz, de újra történne veled valami…nem akarom. Értsd meg!

- Tudom, de ez az én dolgom. Majd hívlak.