Száguldó élet

29. fejezet

Nem is olyan nehéz

Este teljesen lejárattam magam mindenki előtt a szálóda halljában, így ma már mindenre felkészülök. Már mint ami a fiúk húzásait illeti. Kicsit késében vagyunk Sebastiannal így megegyeztünk, hogy a pályán fogunk reggelizni.

- Akkor bemutatsz a barátaidnak?- kérdezte miközben a cipőjét kötötte be.

- Szerinted? Mivel két napig a csapat vendégei lesznek nem járkálhattok szótlanul egymás mellett.- válaszoltam miközben összefogtam a hajam, majd a nyakláncomat csatoltam fel.- Nos készen vagy?

- Igen.- húzta ki magát üszkén miközben felvette a hátizsákját is. Bólintottam és elindultunk. A folyosó végén találkoztunk a fiúkkal. Rajtam a sor, hogy bemutassak mindenkit mindenkinek.

- Jó reggelt mindenkinek. Sebastian Vettel bemutatom Thomas Morgensternt, Andreas Kofflert, Gregor Schilerenzauert és Wolfgang Loitzt- Ők a világ legjobb síugrói.

- Ne túlozz.- szólt rám Wolfgang. Mielőtt válaszolhattam volna meglátam a folyosó végén Heikkit. Mosolyogva intett a kezével, hogy menjek oda.

- Rögtön jövök.- hadartam a fiúknak és elrohantam. Az tuti ezért még kapni fogok, de most nem érdekel. Ahogy elértem a szerelmemet. Megöleltem majd hosszú csókot váltottunk.

- Jól vagy?- kérdeztem.

- Igen csak látni szerettelek volna. Azonban van egy rossz hírem.

- Mi a baj?- néztem fel rá riadtan.

- Keddtől péntekig tesztelni fogunk Jerezben, hogy a Hungarorigre új fejlesztéseket vigyünk. Nem szívesen megyek mivel te egyedül maradsz.

- Megoldom Kicsim.- puszit nyomtam az ajkaira.- Most azonban mennem kell, mert a fiúk ne hogy csináljanak valami hülyeséget. Úgy érzem magam, mint valami óvónő.

- Mert az vagy.

- Piszok.- csikiztem meg. Nevetett, majd elkapta a derekamat és a falnak nyomott. Hosszasan megcsókolt. Egészen megbabonázott, majd amikor elengedett cseppet szédültem.

- Az edzés előtt találkozzunk.- motyogtam és elindultam a társaim után. A halban mosolyogva vártak a többiek.

- Látom meg babonáztak.- szólalt meg Andreas.

- Biztos titkos hódolója van.- fűzte tovább a szitut Gregor.

- Eléggé titkos.- nyújtottam ki a nyelvem.- Nos mi külön kocsival megyünk Sebastiannal, de kövesetek és egy- kettőre a pályára jutunk.

- Rendben. Úgy is én vezetek.- jegyezte meg Morgi.

- Akkor jó.- és az autó felé indultam. Seb BMW-jével közlekedtünk. Sajátos módon megengedte, hogy én vezessek.  Alig 5 perc múlva kiértünk az autópályára. A forgalom elég  sűrű volt, de attól tudtunk 100- 110-el haladni. A pályától már nem voltunk nagyon messze amikor egy fekete Mercedes bevágott elém. Éppen nem vitte el a kocsi elejét. Igaz ehhez szükség volt a jó reflexemhez és félre rántottam a kormányt és bele tapostam a fékbe. Ami még nagyobb szerencse, hogy Thomas is résen volt mögöttem.

- Naty figyelhetnél jobban.- morogta Seb és az oldalát masszírozta. Nem esett valami jól neki az, hogy a biztonsági öv megmasszírozta a bordáit.

- Annak a majomnak mond.- mutattam a Mercire. Erre még a forgalom is beállt.- Utálom.

- Menj le az első lehajtónál.- utasított Seb és jó kislány módjára engedelmeskedtem. Kis időbe telt míg fel fogtam, hogy a fekete autó is arra a helyre tart ahova mi. Kezdte fúrni az oldalamat a dolog.

- Nos gondolkoztál már a dolgokon?- kérdezte a barátom.

- Milyen dolgokon?

- Heikki ötletén, hogy költözz hozzá.

- Igen.- válaszolta elég kurtán. Már nem érdekelt csak az, hogy meg lássam a másik sofőrt. Elértük a lezárt parkolót. Szépen leparkoltam a szokásos helyünkre és kiszálltam.

- És mi a válaszod?

- Végül is igaza van, így igent mondok.- zártam rövidre. Közben a fiúk is csatlakoztak hozzánk és elindultunk a beléptető kapuhoz. Végre fényderült a titokra. Lewis Hamilton az álmok futó sofőr. Ahogy elsétáltunk mellette nem bírtam uralkodni magamon és beszóltam neki.

- Nem a versenypályán vagy.

- Mi van?- nézet rám értetlenül. Közben egérkezett a barátnője Az énekes nő Nicole is.

- Várj, ott is élet veszélyes vagy. Jó szórakozás a másik előtt fékpróbázni.- na igen Japán 2007. Itt már Seb is kapcsolt. Mellém lépett és csuklón ragadott.

- Gyere menjünk.

- De ez az igazság!- kiabáltam.

- Naty kérlek!- vette könyörgőre a figurát a német. Már Morgenstern és Loitz is közelebb léptek hozzám és elkezdtek terelgetni. Nos sikeresen beszóltam és leégettem magam két perc alatt. De ha tényleg életveszélyes. Most azonban újabb dolog nyílalt belém. Ha Heikki megtudja, hogy mit tettem…

- Barom vagyok!- csaptam a homlokomra.

- Nem, csak elég tüzes.- vereget vállon Gregor.

- És így szereti a barátja.- magyarázta Seb.

Elértük a zűrős és népes boksz utcát. Azonban mindenek előtt a motorhomeba irányoztuk magunkat reggelizni. Az idő telt, telt és lassan kezdődik majd a harmadik szabadedzés. Addig is a teraszon ücsörgünk. A férfiak dumálnak én pedig az embereket figyelem. Vagyis inkább csak Heikkit aki nem messze tőlünk interjút ad az egyik német csatornának. Egyszer csak megszólalt mellettem Morgenstern.

- Akkor ő az?

- Ho…Honnan veszed?- makogtam, persze teljes lebukás volt.

- Voltam már szerelmes. Vagyis most is az vagyok és így felismerem a „tüneteket”. Csak őt nézted és fogalmazzunk úgy, hogy kiragyogtál.

- Végül is igazad van. Ami viszont fura, hogy te egy napja se vagy itt és rá jössz, más meg április óta nem vette észre.

- Jár így az ember.- nyomott egy puszit a homlokomra és elsétált a többiekhez. A harmadik edzéstől egyenesen boldog voltam. Heikki első lett, Seb pedig ötödik. Sebastian ebédelt a többiekkel addig én és Morgi elindultunk felfedező túrára. A kamionok közt flangáltunk mivel itt szoktunk találkozni a barátommal. Már meg is láttam a Toyota kamionnál. Úgy öleltem meg, hogy a két lábamat a dereka körül fontam és majd csak csüngtem rajta.

- Ügyes vagy.- csókoltam meg.

- Miattad van.- vigyorgott. –Amúgy tudod, hogy figyelnek miket?

- Velem van.- másztam le róla. – Heikki Kovalainen bemutatom Thomas Morgensternt.- kezet fogtak.

- Akkor te voltál az a srác akivel Monaco előtt találkozott Naty?

- Azt hiszem igen.- motyogta Morgi. Egy ideig beszélgettünk, amikor eszembe jutott valami.  Holnap buli lesz a csapatnál.

- Vasárnap este RedBull party. Mindenkinek. - jelentettem ki. A fiúk pedig bele egyeztek. Igen én hatással vagyok rájuk.