32. fejezet
2009.06.02. 15:46
Dilemák és a mérkőzés
(Képet Dóri készítette! Nagyon szépen köszönöm neki!)
Száguldó élet
32. fejezet
Dilemmák és a mérkőzés
Az esést követően a könyököm két napig nem működött rendesen. Azonban mire Heikkivel találkoztam sokkal jobb lett. Bár a kék- zöld foltokat nem bírtam eltűntetni. Már Coppetben voltunk amikor észre vette.
- Mit csináltál?- nézett rám elég rémülten. Nagy levegőt vettem és válaszoltam.
- Motoroztam. – felkészültem arra, hogy kénytelen leszek elmondani neki mindent. Azonban nem kérdezett, hanem a hűtőhöz sétált és kivette belőle az üdítős üveget. Letett elém egy poharat és tele töltötte.
- Régi haverok?
- Igen régi haverok.- hagytam rá. Vacsora után én leültem az ebédlőbe a konyha asztalhoz a laptopommal, míg Heikki a nappaliba a tv elé. Simán láttam, hogy mit néz, de jobban érdekelt Lilly. Msn-en dumáltunk, mert már Németországba se jött. A csapat inkább azt szeretné, hogy ne essen baja.
- Naty gyere ide.- kért Heikki. Azonnal odasétáltam hozzá és leültem a kanapé karfájára. A MotoGp legutolsó futamáról ment egy összefoglaló. Nagyon gyorsak, de közben életveszélyesek is. Estek buktak, de közben ott van az a híres kanyar is. Leejtőn van és két kanyar nagyon gyorsan követik egymást. Jorge Lorenzo egy szép ívű röppályára állt és úgy csapódott a kavicságyba. Utána következett Valentino Rossi hibája amit az előbb említett kanyarba vétett, de talpon maradt.
- Őrültek.- véleményezte Heikki.
- De ez a legjobb benne.- zártam rövidre a témát, mivel ha véletlenül tovább emlegetnénk a motorversenyt elszólnám magam. Elmondom majd neki, de Lorenzo szép nagy bukása után inkább haját tépné ki inkább ahelyett, hogy támogasson.
- Kicsim kérdezhetek valamit?- nézet rám kedvesen és megfogta az egyik kezemet.
- Persze.- simogattam meg az arcát.
- Nem lenne gond, ha Budapestről egyenesen Finnországba repülnénk?
- Miért lenne gond?- kérdeztem vissza.
- Imádni való vagy.- megcsókolt.
- Te is.- és egy ideig még ott időztem vele.
Kedd délelőtt érkeztünk meg Sebastiannal Magyarországra. Dög meleg van és egész hétvégére ilyen időt mondanak. Szépen lepakoltunk a szálódába. Csodák csodájára most külön szobát kaptunk. Sebi pakolászott a bőröndjébe én pedig az ajtónál ácsorogtam.
- Olyan jó lenne elmenni egy fürdőbe. A hideg vízbe úszkálni.- sóhajtottam egy nagyot.
- Készülődj! –jelentette ki nemes egyszerűséggel.
- Hova?- löktem el magam az ajtó félfától és közelebb sétáltam hozzá.
- A pálya melletti fürdőbe. Legalább szórakozzunk.- vigyorgott ezerrel.
- De felismerhetnek…
- Nem érdekel. Fiatal vagyok és szórakozni akarok, ha már a barátnőmet két hetente látom. És veled meg lehet bolondozni. Rád is rád fér a mulatság.
- Meggyőztél. Adj fél órát és mehetünk.- lelkendeztem és már el is tűntem. A bőröndöm alján találtam meg a fürdőruhámat amit már a Maláj Nagydíj óta furcolok. Egyszerű egyrészes darab volt és fekete színű. Bele bújtam és még egy táskába elpakoltam egy törölközőt és a szükséges dolgokat. Ahogy leértem a szálóda elé Seb mellett Nelson is várt.
- Ugye nem baj ha velünk jön?- kérdezte a német tőlem.
- Nem. De indulás.
- Rendben. – helyeselt Nel és elindult a kocsijához. – Ha megfelel én viszlek ki benneteket.
- Nekem édes mindegy, csak érjünk ki.- vontam meg a vállam és bepattantam a kocsiba. –Irány a mogyoródi aquapark.- adtam ki a parancsot, de kiröhögött mind a két fiú. Alig egy órával később már a strand területén voltunk. Nagy meglepetésemre eddig senki se ismert fel minket. Vagy is őket.
- Mit próbáljunk ki először?- érdeklődtem kedvesen. Seb körül tekintett és megállapodott egy hosszú sárga csúszdánál.
- Ezt.- vigyorgott és sejtettem, hogy rosszul fogok még járni. Felmásztunk a legtetejére és a kezünkbe nyomtak egy matracot. Őszintén nem értettem miért. Seb lehasalt rá és elindult. Nem volt olyan vészes. Én következtem. Nem is olyan nehéz ez. Aha csak amikor pattogtam a vízen visszavontam ezt a kijelentésemet. Végül a medence végénél kötöttem ki.
- Meg folytalak.- támadtam neki Sebastiannak, de közben Nelson is megérkezett. Így inkább meggondoltam magam.
- Most te választasz Naty!- jelentette be a brazil. Most tényleg én választottam és nálam a nyerő a Nagy csobbanásnak elnevezet csúszda volt. 60 méter hosszú és szintekből áll. Amikor itt leértem pörögtem és újra kiakartam próbálni. Azonban még rengeteg hely várt ránk. Voltuk az Ugró medencében, Feketelyukban, Szabadesést, A Raftingot és végül az Óriás Kígyót. Sebnek az utóbbi jött be nekünk viszont a Nagy csobbanás. Indulás előtt még egyszer felmásztunk és elhelyezkedtünk induláshoz.
- Aki utoljára ér le az fizeti a fagyit.- nevettem és elindultam. Én nyertem, tehát Nel fizeti a fagyikat. Mire vége lett a mai napnak hulla fáradt voltam. Ahogy lefeküdtem az ágyra el is aludtam. Másnap jó sokáig az ágyba maradtam. Azonban este kimentem a mérkőzésre. A munka kártyámnak hála beülhettem a „ViP” részlegbe. Néztem a meccset, de közben Heikkivel Sms-eztem. Éppen a válaszára vártam amikor Robert Kubica lehuppant mellém.
- jól láttam?-mutatott a mobilom kijelzőjére.
- Mire gondolsz?
- Heikki és te?
- Igen jól gondolod.
- Megsúgok egy titkot. Én pedig a főnököm lányával járok. Isa az újságíró lány.
Tudom kiről beszél. Kedves nő aki néha interjút készít a fiúkkal. Remélem boldogok lesznek Roberttel.
|