Sz�guld� �let

36. fejezet

Meglepet�sek sorozata

Reggel el�g kor�n keltem �s kezdtem el k�sz�l�dni. Nem tudtam, hogy mi illik egy „szerz�d�sk�t�shez”. Ez�rt maradtam a farmer hal�sznadr�gn�l �s egy egyszer� fekete topn�l. Hajamat l�farokba k�t�ttem, mivel a p�ly�ra is kiakarunk jutni �s a sisak alatt ez a legpraktikusabb. Heikkinek firkantottam egy levele, hogy d�lut�n kett�ig a v�rosba van dolgom �s majd a mi p�ly�nkon tal�lkozzunk. H�t ut�n p�r perccel indultam el az �tteremhez.  Amikor oda�rtem megpillantottam az utca t�l oldal�n Alvaro feh�r Audi terepj�r�j�t.  Ezek szerint m�r � is itt van. �sszeszedtem az �sszes cuccomat amire sz�ks�gem lehet, �s bedob�ltam a t�sk�mba. Ahogy bel�ptem a helys�gbe egy f�lre es� asztaln�l megpillantottam Martinez urat �s Alvarot. Nagyba besz�lgettek, de �gy is odas�t�ltam hozz�juk.

- J� reggelt. Natalien Gonz�lez vagyok.- mutatkoztam be szem�lyesen a csapatf�nknek.

- J� reggelt mag�nak is. Jorge „ Aspar” Martinez vagyok. Foglaljon nyugodtan helyet.- azonnal le�ltem Alvaro mell�. Miut�n ilyen gyorsan megcsaptuk a bemutatkoz�st megbesz�lt�k az egy futamos szerz�d�sem felt�teleit. Mi lesz a dolgom a p�ly�n �s azon k�v�l, hogy kinek nyilatkozzak �s kinek ne.

- Nos fiatalok.- �llt fel az asztalt�l Martinez �r �s az �r�j�ra pillantot.- Most 8: 34 van. Kilenc �r�ra ki�rtek a p�ly�ra?- k�rdezte Alvarot�l.

- Persze. Nincs m�g olyan nagy forgalom a Cirkusz miatt.

- Haha.- kiny�jtottam a nyelvem.- Ne s�rtegesd a munkahelyemet. Azonban nekem kett� kor m�s dolgom van.

- Ahogy neked j� Natalien. H�tv�g�n tal�lkozzunk m�g. Sziasztok.- k�sz�nt el t�l�nk �s m�r el is ment. Mi is k�nytelenek voltunk elindulni, mivel gyakorolni szerett�nk volna. Alvaronak t�nyleg igaza volt, mert a forgalom el�g gy�r. Kezdtem izgulni ahogy k�zeledt�nk a p�ly�ra, aminek a jele az volt, hogy az ajt�n doboltam az ujjaimmal.

- F�lsz?- sand�tott r�m mosolyogva.

- Nem. –f�llentetem egy kicsit.

- M�lt kor l�ttalak a tv-ben.

- Sejtettem.- s�hajtottam egy nagyot. Nos az amit a Hungaroringen m�velt�nk Heikkivel „szenz�ci�” sz�mba ment el vagy k�t napig.  

- A bar�tod tudja, hogy mire k�sz�lsz?

- Nem.- suttogtam �s mire �szbe kaptam k�zel �lltam ahhoz, hogy lefejeljem a m�szerfalat. Ez a dili a v�laszom ut�n a f�kre taposott. F�lve pillantottam r�, de m�r meg is b�ntam. A vigyorg�s elt�nt az arc�r�l �s d�h�sen m�regetet.

- Feltartjuk a forgalmat.- vil�gos�tottam fel, hogy ne ker�lj�n t�bbet sz�ba az �n bajom.

- Meg fogod sz�vni m�g ezt.

- Erre sz�lettem.- morogtam �s v�gre meg�rkezt�nk. Kiszedtem a csomagtart�b�l a t�sk�mat �s m�r el is indultam a kapu fel�. Mell�m l�pett �s a karomat megragadta, mivel csak �gy tudott meg�ll�sra parancsolni. M�r nem volt d�h�s, de �n �tvettem a szerep�t.

- Engedj el!- k�rtem mik�zben a karomat pr�b�ltam kiszabad�tani. Sikertelen volt a m�veletem mivel egyre szorosabb lett a szor�t�sa.

- Naty mi�rt csin�lod ezt? �n m�r nem tudok melletted lenni minden h�lyes�ged ut�n talpra �ll�tsalak. K�l�n vil�gban �l�nk �s m�r nem azok vagyunk, mint r�gen.- mik�zben besz�lt egyenesen a szem�be n�ztem. Azok a csod�s k�k szemei, mindig meg fognak.

- Ki k�rt most arra, hogy seg�ts?

- Natalien te egy makacs �nfej� d�g vagy.  Ha kider�l minden �ri�si baj lesz �s te nem tudsz megbirk�zni a bajjal.

- Dehogy nem.

- Ha megtudn�l birk�zni a gondokkal nem Innsbruckba �ln�l tisztes t�vols�gra a csal�dodt�l �s a bar�taidt�l. Nem gondolod? – m�r nem akartam kiszabad�tani a kezemet, de mindent el is felejtettem. Igaza van, de nagyon. K�zben megjelent Angello. Sejtette, hogy rosszkor j�tt azonban pr�b�lt mosolyg�s arcot v�gni. Egy�tt indultunk el az �lt�z�k fel�. Gyorsan lecser�ltem a cuccomat �s kezd�dhetett a gyakorl�s. 10- 15 k�r�s peri�dusokat ment�nk. Ezek ut�n ki a boxba a szerel�kh�z, megbesz�l, be�ll�t�s jav�t�sa �s ism�t a p�lya. Eg�sz j�l haladtam �s m�g technikai probl�m�im se voltak eg�szen az utols� r�szig. A motor lelassult alattam. Mindennel pr�b�lkoztam �n. V�ltogattam �sszevissza. Ekkor azonban valaki meg�t�tte a k�ny�k�met. Csak Alvaro lehetett. K�s�n vett �szre �s nekem j�tt. Kibotork�ltam a t�bbiekhez �s le�ltem egy sz�kre. Sisakot f�l k�zzel vettem le.

- J�l vagy?- sietett hozz�m Angello.

- Kicsit f�j.- suttogtam.

- V�rj seg�tek levenni.- azonnal seg�tett, hogy kitudjam h�zni a kezemet az over�lb�l. A k�ny�k�m duzzadt volt �s cseppet piros.- Hozok r� jeget.

Egyed�l maradtam. Azonban p�r pillanat m�lva Alvaro sietett fel�m. Sisak a fej�n volt, de l�ttam a szeme �ll�s�b�l, hogy agg�dik. Let�rdelt mell�m �s m�r ledob�lta a keszty�it.

- Ugye j�l vagy? Sajn�lom, nem figyeltem oda �s gyors k�r�n voltam.- hadarta. 

- Nyugalom! Rendbe j�v�k.- igazam van mivel m�ltkor jobban meg�t�ttem magam m�g se lett nagy baj. Megkaptam a csomag jeget �s egy kicsit m�g �cs�r�gtem a sz�ken. Angello elmagyar�zta, hogy j�v� h�tv�g�n mire figyeljek, hogy ne vesz�tsek sok id�t. Megkaptam a Misano-i p�ly�nak az alaprajz�t, hogy tanulm�nyozzam. Persze el volt l�tva a szok�sos jelekkel, hogy mennyi a v�g sebess�g �s egyebek. Gyors �lt�z�s ut�n elindultunk Alvaroval vissza a kocsimhoz. Eg�sz �ton nem sokat besz�lt�nk. � az utat figyelte �n pedig az embereket a j�rd�n. T�bbs�g�k mosolyog �s boldog. Meg�rkezt�nk. Alvaro k�szs�gesen kivette a csomagtart�b�l a t�sk�mat �s odas�t�lt az �n kocsimhoz.

- Naty…- kezdte el, de nem tudta befejezni.

- Igen?

- Sajn�lom azt amit mondtam a p�ly�n�l. D�h�s voltam.- nem n�zett r�m. L�ttam rajta, hogy gy�tr�dik. Meg�leltem. Csak �lltunk �s �lelt�k egy m�st. V�g�l m�g pityeregtem is. Az emberek pedig cseppet megb�multak, de nem �rdekelt.

- Te vagy az �letem biztos pontja. A n�lk�l is, hogy �lland�an egy�tt lenn�nk.- suttogtam mik�zben feln�ztem r�.

- Ne s�rj!- k�rte kedvesen �s let�r�lte a k�nnycseppeket az arcomr�l.- Ninguna persona merece tus l�grimas, y quien se las merezca no te har� llorar!- mosolygott r�m kedvesen.

- Senki sem �rdemli meg a k�nnyeidet - aki pedig meg�rdemeln�, az nem fog s�r�sra k�sztetni.- ford�tottam le magamnak, de persze �rtettem mivel spanyolul van. Megpusziltam mik�zben � a derekamat karolta �t.- Most megyek. De a h�tv�g�n m�g tal�lkozzunk.

- Rendben. L�gy j� Pic�r.- simogatta meg az arcomat �s elengedett.  Gyorsan visszamentem a sz�llod�ba. Lezuhanyoztam �s �t�lt�ztem. Kock�s hal�sznadr�got, piros topott �s arra vetten fel a Toro Rosso-s inget. Sebastiannal azt besz�lt�k meg, hogy lent tal�lkozzunk a halba. � eddig se hol se volt. A k�ny�k�m ism�t hasogatni kezdett. El�szedtem p�r egy eurost a zsebemb�l �s a k�la automat�hoz mentem �s vettem egy dobozos Fant�t. Legal�bb ez hideg. Mire �szbe kaptam Isa �llt mellettem.

- Szia! –k�sz�ntem neki mosolyogva, mik�zben a k�ny�k�mh�z pr�b�ltam nyomni a dobozt. Jobban szem�gyre vettem az arc�t �s �szre vettem, hogy d�h�s.- Valami baj van?

- Megcsalod Heikkit?- szegezte nekem a k�rd�st.

- Mi? Dehogy!!!- v�dekeztem. Ez igaz. Nem csalom meg.

- Akkor mit csin�lt�l azzal a sr�ccal az �tterem el�tt? �lelgetett �s simogatta az arcodat. Cseppet t�bbnek t�nt az a p�r mozdulat.

- Nem csalom meg Heikkit- bizonygattam �jra. – � egy r�gi bar�tom.

- Nem �rdekel.

- Isa had magyar�zzam meg! Van egy dolog ami nagyon fontos az �letemben.- nem k�rdezett, �gy folytattam.- Motorozni fogok j�v� h�tv�g�n. Heikki m�g nem tudja �s nem szeretn�m, hogy m�st�l tudja meg. Alvaro csak egy bar�t. Meg�rted?

- �g�rem tartani fogom a sz�mat. – v�laszolta mire �n meg�leltem. Szeg�nyt v�ratlanul �rte a reakci�m. Seb v�gre megjelent �s mehett�nk a p�ly�ra. �tig folyamatosan dolgoztunk �s csak ezek ut�n tudtam tal�lkozni Heikkivel. Fel�lt�nk a beton falra. A mellkas�nak t�masztottam a h�tamat �s hagytam had simogassa a hasamat. N�ha puszit nyomot a fejem b�bj�ra vagy az arcomra.

- Olyan fura.- sz�laltam meg v�g�l.

- Mi Kicsim?- k�rdezte Heikki. Fel�ltem �s szembe fordultam vele. Az egyik kez�t meg fogtam  �s elkezdtem simogatni a tenyer�t.

- Az, hogy m�r nem kell bujk�lnunk. Szabadon meg�lelhetlek vagy megcs�kolhatlak. Ez olyan j�.- cs�koltam meg.

- Tudom. L�tod nem is fogadt�k rosszul a csapataink. Vagy is Ron Dennisnek nem tetszett a szitu, de ez legyen az �n gondom. Akkor Spa fogd megkapni a szerz�d�st, hogy a RedBullhoz menj j�v�re?

- Elvileg igen, de most itt vagyunk Valenci�ban.- mosolyogtam � megpusziltam az arc�t.

- J�v� h�ten �jra szponzori rendezv�nyekre kell mennem. H�tf�t�l szombatig. Velem j�ssz?-  nem tudtam v�laszolni, de szerencs�mre meg is jelent mellett�nk valaki. Nehezen ismertem fel a naps�t�st�l az illet�t, de amikor r�j�ttem kicsit t�volabb h�z�dtam Heikkit�l. Ron Denns �llt mellett�nk mosolyogva.

- Csak p�r pillanatra szeretn�k zavarni fiatalok. Bemutatn�m a csapat �j sportpszichol�gus�t. –ekkor egy n� l�pett el� a semmib�l.- Catherine Hyde. Ha j�l tudom ismeritek egym�st.

- Persze. Vagyis t�ged m�r nem annyira.- fordult fel�m a n�. A d�bbenett�l nem b�rtam megsz�lalni, �gy Heikki kiseg�tett.

- � a bar�tn�m. Natalien Gonz�lez.

- Hamar megtal�ltad az ut�domat.- jegyezte meg cs�p�sen a n�. Szerencs�mre megsz�lalt a mobilom. SMS-t kaptam mivel Seb nem tal�l �s v�r a pihen�j�ben.

- Bocs�nat.- pattantam fel �s elrohantam. Nem �rdekelt, hogy ki vagy mi ker�l el�m. Eg�szen addig rohantam am�g a biztons�got jelent� ajt� be nem z�rult m�g�ttem. Sebastian az �gyon �cs�rg�tt �s d�bbenten n�zett r�m.

- Visszaj�tt.

- Ki?- k�rdezte mik�zben el�m l�pett.

- Catherine. Pont most! Egy h�t m�lva versenyem lesz. M�g azt se mondtam el neki. Erre megjelenik a volt menyasszonya. Mi�rt vagyok ilyen szerencs�tlen?

- Te alak�tod a sorsodat.- v�laszolta nemes egyszer�s�ggel. A mai napom enn�l pocs�kabb nem is lehetne.