49. fejezet
2009.07.13. 18:57
49. fejezet
Sokkal jobb
Éjszaka elég sokáig beszélgettünk lent a parkban, de külön aludtunk mivel ebből a ruhából művészet volt kiszabadulni. Azonban reggel amikor felébredtem és elkészültem átmentem Heikki szobájába. Nagy valószínüséggel alszik még, de megbeszéltük úgy hagyja az ajtót, hogy betudjak menni. Igazam lett. A nagy francia ágy közepén alszik hasra fordulva. Olyan, mint egy csecsemő. Óvatosan leültem az egyik fotelbe és a dipszes lábamat feltettem a másikra. Minél hamarabb elérkezik a kedd annál jobb lesz. Nagyon kényelmetlen már ez a bilincs a lábamon. Szoros és viszket alatta a bőröm.
- Miért nem jössz ide?- szólalt meg Heikki egyszer csak amitől megilyedtem.
- Nem akartalak felébreszteni.
- Létszi. Létszi. Gyere ide.-nyújtotta felém a karját és könyörgően pillogott rám. Azonnal megesett rajta a szívem. Odasétáltam hozzá és lefeküdtem mellé.
- De ha letolást kapsz a csapatodtól ne engem hibáztas. - fenyegettem meg.
- Nem fogok letolást kapni. Pihennem kell és ezt veled teszem meg. Szeretlek.-suttogta a fülembe.
- Én is.- nem sokkal később újra elaludtunk.
Nem tudom mennyi idő telhetett el, de arra riadtam, hogy kopogtak. következő pillanatban a barátom eltűnt mellőlem. Az ajtó kinyílt és egy ismerős hangot hallottam. Ismertem, de nem tartozott a kedvenceim közé. Mire észbe kaptam Lewis jelent meg a szobába. Először nem igen vett észre.
- Beszélni szerettem volna veled tegnap este, de úgy eltűntél...-ekkor fordult velem szembe és az álla valahola recepción kötött ki-Most már értem, hogy miért.
Heikki visszasétált mellém. Egyáltalán nem zavarta ez a szitu. Na jó engem jobban. Beszóltam a "vendégünknek" még Németországban. Ezt persze nem mondtam el a barátomnak. Megpróbálok jó pofit vágni. Remélem sikerül.
- Lewis Hamilton.- nyújtotta felém a kezét.
- Natalien Gonzalez.- fogadtam el a gesztust. Szépen visszaültem és elkezdte magamban számolni. Szinte magam előtt láttam azt amikor Sebastian visszatérése után percekig zokogott. Elbambultam nagyon, mivel Heikki többször is szólított.
- Igen?- néztem fel rá.
- Akkor jövőre te is RedBull-os leszel?- kérdezte Lewis.
- Nem.- feleltem egyszerűen. Mind két férfi arcán döbbenetet láttam.- Hosszú sztori.
- Ráérünk.- mosolygott rám biztatóan a brit. Végül is ő is hallotta az első veszekedést köztünk és azokat amiket mondtam. Költözés és a szerződés visszautasítása.
- Igaza van. Ráérünk estig.- csókott nyomott a honlokomra Heikki.
- Nem írtam alá a szerződést Spaban. Így Sao Paulo után munka nélküli leszek. Ennyi az egész.- felálltam az ágyról és a cuccaimhoz léptem.
- Naty ez komoly?- szólalt meg Heikki. Csak biccentettem.- Azt hittem, hogy nem mondod komolyan.
- Rájöhettél volna, hogy akkor mindent komolyan mondtam. Az első szótól az utolsóig. Most megyek, mert keresni fognak.- puszit nyomtam Heikki arcára, majd ellibbentem köszönés nélkül. Kicsit siettem a lifthez, mert nem akartam senkivel se összefutni. Megnyomtam a hívó gombot, amikor megszólalt valaki mögöttem.
- Beszélhetnénk?- fordultam meg és Hamilton nézett rám.
- Mi a baj?
- Ha nincs állásod beszélhetnénk Ronnal és Martinnal, hogy gyere át hozzánk.
- NEM!-vágtam rá gondolkodás nélkül. Meglepődve hátrált egy lépést tőlem. Ezt most kénytelen leszek magyarázatott adni. Nagy levegőt vettem és ránéztem.- Nem akarok semmi szívességet kérni Ron Dennistől.- megmentve engem a kínos kérdésektől megszólalt a lift hangja, hogy megérkezett az emeletre. Beléptem és azért még odaköszönte neki.- Szia.
Szépen visszamentem a szobámba. Először is egy borítékot találam az ajtóban. Felvettem és azzal együtt ültem le az ágyra. A csapat hétvégi programja. Végig tanulmányoztam és láthattam, hogy ma este Sebastian Markkal fog közös város nézésre menni. Jó szórakozás lesz tuti. Más fél óra múlva lesz találkám a többiekkel a szálóda előtt így előszedtem a laptopomat és irány az internet. Persze az MSN-be is bejelentkeztem. Egy ideig az F1- es honlapokon lógtam, majd átnyergeltem a motorosra mivel a hétvégén nekik is lesz versenyük. Nem is messze tőlünk. Japánban. Statisztikát olvasgattam Valentino Rossiról amikor beugrott az MSN.
Alvaro üzenete:
Szia Kislány! Hogy vagy?
Naty üzenete:
Szia Bati :) Egész jól.:D
Alvaro üzenete:
Mi történt?
Naty üzenete:
Tegnap éjszaka egy rendezvényen kibékültünk Heikkivel. Ráadásul megszeretne ismerni téged. Lehetne?
Alvaro üzenete:
Ilyen hülye kérdést:P:P:P
Elnevettem magam. Ő és az őszinteség. hiába az ilyen reakciójit nem tudom mosolygás illetve nevetés nélkül elviselni. Elkezdtem bepötyögni a választ.
Naty üzenete:
Ismersz:P:P:P Én már csak ilyen vagyok ;) Nos?:P
Alvaro üzenete:
Eljöhetnétek az utolsó futamunkra. Valenciaban lesz.
Naty üzenete:
Tudom. Megbeszélem vele, de szerintem benne van.
Alvaro üzenete:
De ez teljesen komoly!!!:D:D
Narty üzenete:
Tudom.... Köszönöm.
Alvaro üzente:
Mit is?
Naty üzenete:
Azt, hogy mindig velem van, ha bajba kerülök.
Alvaro üzenete:
Ez csak természetes. Most mennem kell. Akkor még beszélünk. Szia és vigyázz magadra.
Naty üzenete:
Ki fog motorozzni a hétvégén?
Alvaro üzenete:
Hát én:P:P:P:P:P
Naty üzenete:
Azért.:D Szia!:D
Válaszoltam utoljára, de már nem volt bejelentkezve. Éppen kikapcsoltam a gépet amikor kopogtak. Reflex szerűen és mivel eddig spanyolul beszéltem vagy is inkább írtam így szólaltam meg.
- Dispensar.
- Beszélnél érthetően? Nem értem, hogy mit karatyolsz itt össze.- lépett be Sabastian már indulásra készen.
- Még is mergértetted mivel azt mondtam, hogy szabad.
- Imádom a fura humorodat. Indulhatunk?- nyomott egy puszit az arcomra.
- Persze.
Egész délután és este rengeteget nevettünk. Egyedül csak addig váltunk külön, míg a sajtótájékoztatón ücsörgött egy kicsit. Addig bátorságott vettem magamon és végre megkerestem Gerhard Bergert. Igaz Sebastian ötlete volt ez az egész. Talán ha a mostani főnökömel tudok beszélni arról, hogy még is itt maradjak a Toro Rossonál vagy talán átmenjek a RedBullhoz. Gerhard a box utca falán ült és mobilját nyomkodta. Mondjuk nem egy főnöknek való hely.
- Szia Főnök.- köszöntem rá és így már engem figyelt.
- Szia Natalien. Hogy vagy?- kérdezte miközben leültem mellé.
- Jól. Kérdezhetnék valamit?
- Van egy sejtésem, hogy miről van szó, de tőled szeretném hallani.
- Rendeződött az életem és most már szeretnék itt maradni a csapatnál vagy Sebastiannal tartani. Lehetséges? - egy ideig az arcomat fürkészte.
- Beszélek Christiannal.
- köszönöm! Köszönöm.- öleltem meg.
|