61. fejezet
2009.08.26. 11:39
Buli és a meglepetések
/A képet én csináltam./
61. fejezet
Buli és a meglepetések
Szombaton már egész jól idő volt és a balszerencse se üldözött. Mindannyian nyugodtan végeztük a munkánkat. Az ünnepeltek semmit se sejtenek abból, hogy mi lesz este. A harmadik szabadedzés Sebastian szemszögéből elég pocsékul sikerült. Össz-vissz csak 14. Volt már ennél jobb kezdés is így szombat délelőtt. Ebédszünetben láttam meg Gerhardot egyedül. Így „odaosontam” mellé és érdeklődtem a munkámról. Sajnos semmi biztatót nem tud velem közölni és a végszó Sao Pauloban derül ki. Szépen megköszöntem és folytattam a munkámat. Nem láthatja meg senki se, hogy ez zavar. Fenébe, de tényleg zavar. Viszont jöhet a tökéletes póker arc. Az időmérőt Hamilton nyerte a két ferraris előtt. Negyedik Fernando, míg ötödik Heikki, hatodik Sebi. Ez a harmadik futam, hogy a szerelmem és a barátom egy sorból fog rajtólni. Érdekes statisztika nem?
Nyolc óra előtt pár perccel átmentem Heikkihez. Fekete farmert, Szürke topot és rajta piros-fekete kockás topot viseltem. Heikki is fekete farmert és egyszerű fehér pólót. Üdvözlés képpen megcsókoltam.
- Nem vártalak.- nézett rám meglepetten.
- Gondoltam.- vágtam egy fura fintort. Eközben elő halásztam a kendőt a zsebemből. Persze ezt ő nem látta vagy egyszerűen nem figyelte.- Van egy meglepim.
- Mi az?- kérdezte miközben a háta mögé sétáltam. Egyszerűen bekötöztem a szemét.- Ez hülye vicc.- nyúlt a kendőért, de lefogtam a kezét.
- Kérlek. Te is megcsináltad már ugyan ezt.
- Akkor jobb buli volt.- hallkan nevettem.- Nem vicces.
- Hisztis vagy.- állapítottam meg.
- Nem vagyok.- durcizott. Jobbnak láttam, ha teszek valamit. Megcsókoltam. Rögtön jobb kedve lett.
- Kérlek. Ne rontsd el a helyzetett. Meglepetés lesz. Ezért kellett ez a vacak is a szemedre.
- Rendben. De induljunk mielőtt meggondolnám magam.
- Ez a beszéd.- örültem meg.
Mondjuk érdekes volt úgy végig vágtatni a folyosón és az előtérben, hogy a „vak” Heikkit vezetem. Mondjuk egyszer volt egy rossz gondolatom. Neki kellene vezetnem az egyik oszlopnak. Azonban még se tettem meg. Túl sok lett volna a szemtanú. Kocsiban ülve egyszer se próbált leskelődni. Jobban viseli, mint én Németországban. 15 perc múlva leparkoltam a gokart pálya bejárata előtt.
- Megérkeztünk?- kérdezte miközben nyúlt a kendőért. De elkaptam a kezét.
- Még egy kicsit bírd ki. – kinyújtotta a kezét. Szépen megogtam és odaraktam az arcomhoz.
- Ezt akartam. – jelent meg egy aranyos mosoly az arcán.
- Szeretni valakit a szíved mélyéből, ez a legegyszerűbb dolog a világon. Akkor miért ilyen nehéz?
- Nem nehéz csak az emberek sose biztosak az érzéseikben.
Ekkor pillantottam meg Sebastiant a kocsi mellett. Intett a fejével, hogy mehetünk. Segítettem kiszállni a finnek és elindultunk kifelé. Kimi is ott állt már. Szintén bekötött szemmel. Morcosnak tűnik. Isa lépett oda az idősebbik finn mellé és egyszerre szabadítoottuk meg őket a szemkötőtől.
- Boldog Születés napot!!!!!-zenget az óriási terem tőlünk. A két fiúnak rögtön leesett minden. Kimi a többieket ölelte meg, míg Heikki engem. Szívből jött ez az egész. Ezek után az ajándékokat is átadtuk nekik. Kimi kimondottan örült a csokinak, míg Heikki meglepődött, hogy tőlem nem kap semmit. Vagyis holnap kapja meg tőlem a nyakláncát és a másik meglepetést.
- Nos kicsit szórakozhatnánk is már.- állt fel az asztaltól Sebastian. Mindenki tudta, hogy mire gondol, így követtük a példáját. Isa Robertől kapta meg az egyik sisakját, míg én Sebitől. Az ünnepeltek azt hitték, hogy nekik nem lesz személyes sisakjuk, de hála a beavatott személyeknek sikerült a Ferraritól és a McLarentől szerezni egy-egy bukót.
- Jól áll neked ez a szerkó. –állapítottam meg ahogy Isara pillantottam. Fehér különleges mintás tunkiát viselt, farmer és magassarkút.
- Köszi. Bár szerintem a cipő nem a legjobb választás. Ezért hoztam egy tornacipőt.
- És előbb a sisakot kellett felvenni?- nos igen. Az öltözködési módszerünk nem a legjobb. Míg a csajszi cipőt cserélt kiválasztotam a hármas számú gokartot. Végre mindenki elfoglalta a járművét. Mivel mi nem vagyunk versenyzők a fiúk megengedték, hogy mi rajtoljunk az első sorból. És Isanak van az kettes számú gokartja volt így övé a pole. Egy felvezető kört mentünk, majd 8 kör volt a verseny táv. A rajtott pocsékul kaptam el és hárman is megelőztek. Kimi, Sebi és Robert előttem voltak, míg hátulról Fernando piszkált. Minden kanyarban megtolta a gokartom hátulját. Addig szórakozott ezzel, hogy megpördült és utolsó lett. Nekem pedig sikerült megelőznöm a BMW-s srácot. Eközben előttem Isa és Sebi vittek véghez vérre menő csatát. Na jó ez túlzás, de sikeresen lökdösték egymást. Kimit is letudtam győrni, így hárman maradtunk. Körről- körre változott az állás, de mögöttem is ez ment. A nyolc kör végül is hamar eltelt. Senbastiant sikeresen a harmadik helyre szorítottuk és végül kihoztunk egy döntetlent. A fiúk olyanok voltak, mint a hisztis kislány. Egyiküknek se tetszet, hogy két lány megverte őket.
- Kapunk valamit?- kérdezte Isa amikor levette a sisakját.
- Erre nem gondoltunk.- vakarta meg a fejét Mark.
- Nem baj. Az a lényeg, hogy nagyon jól szórakoztunk.
Két fazon sétált be egy nagy tortával a kezükben. Erről nem tudtam. Isa iintézte el szerintem amikor a vásárlás során eltűnt Sebivel. Karamella ízesitésű volt és nagyon fimon. Fél tizenkettő fele indultunk vissza a szállódába. Heikki vezetett most. Hullafáradt voltam és így eshetett meg az a dolog, hogy elaludtam a kocsiban. Reggel ébredtem fel amikor az ajtó csukódott. Egyedül voltam a szobába, de az éjjeli szekrényen találtam egy kis cetlit.
„ Jó reggelt Álom szuszi! Egyedül kellett, hogy hagyalak. Kezdődik a munka. Azonban hiányzol. Heikki.:D”
Ezek szerint itt aludt mellettem egész éjszaka. Aranyos dolog. A nap viszont nagyon kemény volt. Ide-oda küldözgettek és papírokat nyomtak a kezembe. Közben figyeljek még Sebastianra is. Heikkivel pedig nem találkoztam még. A fél kettő hamar elérkezett és a rajt procedúra egyben. Sebinek ismét én voltam az esernyő tartó lánya.
- Pillanat és jövök.- motyogtam neki, miközben átsétáltam a célegyenes túl oldalára. Nem érdekelt egy McLarenes szerelő se. Csak odaléptem a barátomhoz és egy puszit nyomtam az arcára.- Boldog születés napot Kicsim.
Már ott se voltam. Koncentráljon csak a versenyre, ami végül nem a legjobban sikerült. Az eseménytelen futam egyik kiálló versenyzője lett a háromból. Először defektett kapott majd visszahívták a boxba, mert technikai problémája akadt. Sebastiannak is defektje volt, de ő jobban járt és végül kilencedikként intették le. Bár ezért nem jár pont. Hamilton nyert, Felipe és Kimi előtt. Fernando negyedik lett, Robert hatodik. Azért a fiúk legalábbb jól szerepeltek. Az interjúkat és a megbeszéléseket Sebastian gyorsan elintézte a kedvemért és így mehettem készülődni.
Gyorsan lezuhanyoztam és felvettem a kiválasztott „ruhát”. Arra pedig egy inget. A lényeget eltakarja. Enyhén kisminkeltem magam. Olyan fura ez az egész. Nos már csak át kell mennem a másik szobába. Túl feltűnő lennék egy száll semmibe, így még a farmerbe is bele bújtam. Óvatosan csuktam be az ajtót amikor szembe találtam magam Jensonnel és Rubens-el. Ez ciki helyzet.
- Szia.- köszöntek egyszerre.
- Sziasztok! Bocsássatok meg de dolgom van.- indultam el.
- Ugye nem fogsz hasra esni?-kiabálta Jenson utánnam. Inkább nem szóltam,de nem is mutattam semmit.
Heikki nem volt a szobájába így szépen megtudtam gyújtani pár mécsest. Ezzel nem okozok nagy kárt. Inkább romantikus.
- Isa mi a gond?- hallottam az ajtón kívül a várva várt személy hangját.
- Vár rád valaki.- kuncogott a csajszi és szó szerint belökte a szobába Heikkit, majd ránk zárta szerintem az ajtót.
- Flúgos.- motyogta mivel még nem vett észre.- Naty.
- Szia. Bocsi, de a piros masnit elfelejtettem.- vontam vállat.
- Tessék?
Ennyire nem lehet lassú a felfogása. Itt állok most már csak egy ingben és nem érti. Odasétáltam hozzá és megcsókoltam. Remélem ez már mindent az eszébe juttat.
- Rémlik már?
- Azt hiszem. – újra az ajkain csüngtem. Az erős karjaiba zárt miközben a flsőjétől szabadítottam meg. Egy pillanatra egymás szemébe néztünk. A szép szemei megbabonáznak.
- Szeretlek – suttogtam.
- Most már te vagy az életem - felelte egyszerűen.
|