Utáltam hazudni. Szinte mindig tudtam, hogy más mikor hazudik, ezért úgy éreztem, mintha nekem is hatalmas betűkkel fel lett volna írva a homlokomra, hogy "HAZUG".
Kuala Lumpurban tartózkodok. A Japán Nagydíj után nem Ausztráliába mentem a többiekkel, ha nem a maláj fővárosba. Kell egy kis magány és fel kell készülnöm erre a klimára. Ezen kivűl edzést is elhanyagoltam az elmúlt bő három hétben és ígynem ülhetek motorra. Igen! A sepangi versenyhétvégén motorra ülhetek.
Kell számomra ez a magány. Eddig nem mondtam el Alvaronak a helyzetet, és nem tudom egyáltalán el mondjam-e még neki Valenca előtt. Még mindig van egy csekély esélye a győzelemre. Nem tehetem tönkre. Ezt Hector is megmondta.
Mai napomat végig az edző teremben töltöttem és most lihegve ülök a földön. A maratoni futásomnak nem rég lett vége és még nem tudok normálisan lélegezni. Minden olyan zavaros. Lelocsoltam magam vízzel és azt reméltem ettől megoldódik valami…De a lelkiismeretemen semmi se segíthet…
Október 16-a van csütörtök van. Most végeztem Costa doktornál, aki megadta az engedélyt a hétvégi szereplésemre. Bár bevallom őszintén akkor is motorra ültem volna, ha nem engedi. A merevítő kötés helyét felválltotta egy szép kis fásli. Éppen Alvarohoz tartok, hogy elújságoljam neki a jó hírt, amikor összetalálkoztam Nickyvel.
- Szia!-mosolyogtam rá kedvesen. Amúgy is mosolygós hangulatom volt, de most főleg.
- Mit molyogsz Kis lány?
- Versenyezni fogok a hétvégén.-mutattam fel a papírt.
- Ezek szerint felkészültél.
- Fogjuk rá. De már nem tudok egy helyben ücsörögni és tétlenül tölteni az órákat.
- De ugye tudod, hogy nem éppen ez a legmegfelelőbb hely a visszatérésre?-húzta fel a szemöldökét kíváncsian.
- Nem értelek.-ráncoltam össze a homlokomat és arra vártam, hogy megmagyarázza a helyzetet.
- Sepangban nagyon kemény versenyek vannak. Vagy is a körülmények viselik meg az embert. Egészséget is, de egy sérültett még jobban.
- Te se vagy tökéletes. Vagy a lábad ilyen gyorsan gyógyul?
- Na jó ezt megkaptam. De tavaly például 15 órát aludtam a futam után. Szerintem idén se lesz másként.
- Nem vagy semmi. Én eddig ide nem kísértem el Lorist, így újdonság számomra ez a pálya.
- Amúgy egyszerű. De figyelj a folyadék pótlásra.-adott egy jó tanácsot.
- Köszi.-mosolyogtam rá hálásan. Ekkor valaki a nevét kiabálta és egyszerre fordultunk a hang felé. Egy férfi közeledett felénk és amikor levette a szemüvegét rájöttem, hogy ki ő.
- Amy bemutatom a bátyámat Tommyt.
- Örvendek.-fogtam kezett a legidősebb Hayden fivérrel az öt közül.
- Hogy vagy?-érdeklődött kicsit félénken.
- Köszi jól. Indulhatok és ez a legjobb.-vigyorogtam lelkesen.
- Tipikus verenyző. Alig bírtunk az öcsémmel, amikor Brno előtt elesett motokrosszozás közben és otthon kellett dekolnia.
- Köszi Bátyus. Szeretlek.-vágott vissza Nicky fintorogva.
- Testvéri szeretet.- feleltem vigyorogva.
- Egyke vagy ugye?-érdeklődött Tommy.
- Igen. Bocs fiúk, de nekem még van pár dolgom. Még találkozzunk.-intettem nekik és elsétáltam.
Most valahogy az Aspar Team és a Polaris World csapata egymás mellé került és egyszerűen egy motorhomeal hamarabb fordultam le. Bati egy asztalnak támaszkodott és pár papírt nézegetet. Odasétáltam mögé és átöleltem.
- Szia Cicus.-vigyorgott rám sunyin.
- Szió.-megcsókoltam. Kicsit túlságosan lelkesre sikeredett.-huppsz!
- Boldog vagy. Sikerült ezek szerint.
- Pontosan. Egyel több ellenfeled lesz.-szájon csókolzam ismét.
- Félek tőled.-nevetett Bati miközben átkarolta a derekamat.
- Nem kísérsz át a csapatomhoz?-pusziltam meg az arcát.
- De átkísérlek.
Ezen a pár méteren is megtalált minket pár riporter. Úgy gondoltuk, hogy kívételt teszünk és válaszolunk pár kérdésre. Persze bizonyos határokon belül. Első kérdést én kaptam meg.
-Igaz, hogy szerződést kapott az AMA Superbike-ban?
A második kérdést is nekem címezték.
-Ben Spies helyén fog versenyezni?Miért döntött a váltás mellett?
- Nem válaszolok semmire.-karon ragadtam az értetlen Alvarot és elkezdtem magam után húzni a csapatomhoz. A munkatársaimat nagy ívben elkerültem és bezárkóztunk a pihenő szobába. Alvaro leült az ágyamra én pedig neki dőltem az ajtónak és nagyott sóhajtottam.
- Mi volt ez?
- Bati…-kezdtem el, de elcsuklott a hangom.
- Amy válaszolj! Mi volt EZ? Mit akartak a fírkászok?
- Sajnálom!
- Mit Amy? VÁLASZOLJ!-fakadt ki hirtelen. Az összes porcikám megrezdült és mire észbe kaptam az arcomat a könnyeim mosták.
- Tényleg szerződésem van.
- Nem hiszem el! Nem nem és nem.-pattant fel és nem akart csillapodni.- Hazudtál nekem! A szemembe hazudtál!
- Sajnálom…
- Ne mond ki még egyszer! Mikor történt?
- Indyben vasárnap.-ezzel tetőztem a dolgot. Szinte feltépte az ajtót és elrohant. Sírva roskadtam le a földre és azt gondoltam jobb lenne, ha megszűnnék. Percek telhettek el…talán órák, amikor Mattia benyitott hozzám.
- Minden rendben?-gugolt le mellém.
- Utálom magam!-zokogtam és egyenesen a nyakába borultam.