13.fejezet

Másnap reggel a fiatalok kedélyesen beszélgettek a reggeliző asztalnál, hármasban mivel Sebastian is csatlakozott hozzájuk. Rebecát faggatták éppen, hogy mi volt a legkínosabb mentése.

- Volt egy eset, amikor a szomszédok riasztottak minket. Füst szivárog ki a küszöb alatt. Persze kivonult az egység és először kopogtunk, de nem engedett be senki. Tehát jött a baltás megoldás. Betörtünk a lakásba és ami fogadott minket…-Rebeca arca így is vörösre gyúlt ahogy visszagondolt az eseményre.

- És mi történt?-kérdezte izgatottan Sebastian.

- Egy szerelmeskedő párra törtük rá az ajtót, akik elfelejtették levenni az ebédet a tűzhelyről.

Jamie éppen a kávéját itta és sugárban köpte ki a vég kifejlet miatt. Sebastian kacagni kezdett a társa esetlensége miatt.

- Jól vagy?-érdeklődött tőle Becky.

- Azt hiszem. De ezt komolyan mondtad?

- Olyan komoly, ahogy én itt ülök.

- Amerika nagyon fura.- véleményezte fél hangosan.- Jó reggelt Sonia.

Egy nő sétált az asztalukhoz. Kicsit el volt havazva és látszik rajta, hogy a dolgok lassan átcsapnak a feje felett.

- Jaime el ne felejtsd az időpontot. A bemutató pontban 20:30-kor kezdődik.

- Tudom.

- Nekem szükségem lenne egy női modellre.- mind a hárman Beckyre pillantottak, aki a müzli szeletét rágcsálta némán. Lassan esett le neki, hogy mire gondolnak.

- Nem, nem.

- Kérlek. Csak egyszer végig kell sétálnod egy kifutón.-bizonygatta Jaime.- Több pilóta barátnő ott lesz.

- De én nem vagyok pilóta barátnő.-vont vállat Becky.

- Egy napra lehetsz. Csak kézen fogva kell sétálnunk a paddockban.-pillogott rá Sebastian.

- Mást nem akarsz csinálni?

- Hát…-kezdte el, de Rebeca bokán rúgta.- Na jó befogom.

- Elvállalod?-érdeklődött Sonia.

- Azt hiszem igen.

- Akkor tarts Jaimeval és átadom a ruhádat. Viszlát fiatalok.

Egész délelőtt Rebeca azon gondolkozott, hogy helyes-e amit tesz. Végül is egyszer élünk alapon akkor igen. Az első szabadedzést megnézte a pályán, majd visszatért a szálódába kicsit pihenni…

Az idő 18:08. Rebeca és Jaime megérkeztek a megbeszélt helyre. Vagyis a spanyol mutatta meg, hogy hova is kell mennie. Most azonban a bátorsága elfogyott a lánynak. Sarkon akart fordulni és elrohanni, de ahányszor ezzel próbálkozott a spanyolba ütközött.

- Nem vagyok ide való.

- Most szépen bemész oda és felveszed azt a ruhát, amit Sonia neked szánt. Itt fogok rád várni.

- Gyáva vagyok.

- A tűzoltó gyáva. Ez jó vicc.-kaccagot hangosan.

Becky kicsit megsértődve, de bevonult az öltözőbe. 10-12 nő körül sürögtek forogtak az emberek. Ahogy észre vette Sonia, hogy megérkezett az egyik fodrász kezelésébe adta a lányt. Az illető egyszerűen csak a fufruját csatolta fel és pár loknit varázsolt bele. Ezek után irány a sminkes. Foglalt volt mind a kettő így várakoznia kellett.

- Szia.-köszönt neki a mellette álló nő.

- Szia.

- Catherine Hyde vagyok.

- Rebeca Black.-fogtak kezet.

- Barátnő vagy?

- Csak beugró, de jóba vagyok Sebivel és Jaime-val. És te?

- Heikki Kovalainen barátnője vagyok.

Még beszélgettek egy kicsit a nővel majd az események felpörögtek. Mindenki pattogott és sietett a dolgával. Rebeca végül egy rózsaszín ruhát kapott. Nem az ő világa, de egy estét kibír benne.

- Ssszz…-hallott egy fura hangot Becky az ajtó felől.- Becky…

- Mi az Jaime?-lépett ki a folyosóra.

- Kíváncsi voltam. Váó…

- Íme!-mosolygott rá Becky és a szoknyája két szélét megfogta és mint valami úri kisasszony berogyasztotta a lábait.

- Csinos. Nagyon csinos.

- Te se panaszkodhatsz. Indulhat a buli?

- De bátor lett valaki.-vigyorgott a nő után.

- Egyszer élünk.