21. fejezet
2011.01.17. 08:43
21. fejezet
A Kanadai Nagydíjig rohamosan teltek a napok. Már csak egy hét volt hátra, amikor Rebeca futár postával megkapta a paddock belépőjét a vasárnapi eseményekre. A túrával egy időben volt a Török Nagydíj, amiről nem sokkal később információkat is szerzett a nő. Sebastian ütközött a csapattársával, ami buta hibának bizonyult. Sokkak szerint a német a hibás, bár ő egyáltalán nem ért az ilyen dolgokhoz, de reálisan se bír gondolkozni. Kedveli a fiút, és nem kíván neki semmi rosszat. A laptopjával a földön ücsörög a laktanya padlóján. Mindenki kint játszik az udvaron. Baseball-oznak. Ő is szeret játszani, de előbb elintézi a jegyrendelést. Éppen a visszaigazolásra várt, amikor megjelent Rick. Fülig ért a szája és a hűtőhöz lépet ásványvízért.
- Mit csinálsz?
- Jegyet rendeltem Montreálba.-válaszolt készségesen Becky.
- Csak nem a Kölyköt látogatod meg?
- Nem Kölyök.-vágott egy grimaszt a nő, majd egy kedves kis mosoly jelent meg az arcán.- Amúgy igen őt.
- Boldognak látszol.-simogatta meg barátságosan Rick Rebeca arcát.
- Részben az is vagyok. Barátom vagy.
- Köszi.
A napok csiga lassúsággal teltek, mire elérkezett a szombat dél. Becky ragyogva érkezett meg a reptérre, bár tudta a várakozás úgy is elveszi a kedvét. Farmer nadrágot, fehér ujjatlan felsőt és farmer dzsekit viselt. A műanyag széken ücsörgött és figyelte az embereket. Néha azt kívánja milyen jó lenne, ha olvashatna a fejükben. Tudná, hogy mit jelentenek a mozdulatuk és a pillantásuk. Lábával ütemesen dobolt, de ez nehezen jutott el a tudatáig. El volt merülve a saját gondolataiban.
- Kicsit csendesebben kérlek!
- Hmm?- eszmélt fel Rebeca. Oldalra fordította a fejét és egy jó képű sráccal találta magát szemben. A szeme kék, a szemöldöke íves és az állán egy kis szőrpamacs helyezkedik el, de nem ez a legfontosabb Rebeca számára. Hanem az, hogy ismeri valahonnan.
- A lábaddal kicsit csendesebben kopogj létszi.-ismételte meg a férfi egy fél oldalas mosoly kíséretében.
- Hayden?- kattant helyre az utolsó mozaik is.
- Jobban szeretem, ha Nicky-nek emlegetnek.- jelent meg egy kedves, de egyben sunyi mosoly a férfi arcán.
- A fiúk nem fogják elhinni, hogy találkoztam veled.-Becky hirtelen hadarni kezdett és vörös foltok jelentek meg az arcán. Érdekes egy forma-1-es pilóta láttán nem kap ilyen fura „rohamot”, míg az amerikai MotoGp bajnok zavarba tudja hozni.
- Milyen fiúk? Ha megkérdezhetem…
- Tűzoltók vagyunk. Ha nincs riasztásunk megnézzük a futamokat. Három részre szakadtunk. Vannak a semlegesek, vannak akik az amerikaiaknak szurkolnak és vannak a Rossi pártiak.-mutogatta el a három számot.
- Így szokott lenni. Rossi drukkerek minden hol vannak. De én ezt nem bánom. Ő a motorozás legnagyobb alakja.- beszélt elismerően a társáról.
- Versenyed lesz?
- Majd jövő héten. Csak hamarabb Európába kell mennem. Te merre tartasz?-úgy társalognak egymással, mint ha már pólyás koruktól kezdve ismernék egymást. Becky az érkezési és indulást jelző táblára nézett. Nicky is követte a tekintetét.
- a 956-os járattal Montrealba. A barátiamhoz. F1-es pilóták.
- Azta!- felelte tátott szájjal a motoros.
- Nem olyan nagy szám.
- És kik azok? Többes számban beszéltél róluk.
- Sebastian Vettel és Jaime Alguersuari. A nagybátyám pedig Christian Horner.-magyarázta el a dolgot Rebeca.
- A RedBull csapatfőnöke a rokonod?
- Igen.
- Ha most támogatásra szorulnék elkezdenék neked udvarolni.
- Ezt, hogy érted?-kérdezte kacagva a nő.
- Én lennék akkor Horner majdnem sógora és így rátudnám beszélni, hogy segítsen. Vagyis szerezzen nekem segítséget.
- Logika. Ez csúcs.-mind ketten nevettek. A váróteremet egy ismerős zaj töltötte be. A tábla jelzett, hogy melyik gép érkezik vagy indul. Egyikük se mozdult. Beckynek még van egy órája a startig. Lenézett Nicky jobb alkarjára, ahol egy hatalmas heg virít.
- Mi történt?-érintette meg a kezét Rebeca.
- Ez a versenyzéssel jár. Az izmaim túl terheltek voltak és egy műtét segítségével könnyítettek rajta. Mutassak valamit?
- Mire gondolsz?-érdeklődött Becky miközben figyelte mire készül a honfitársa. A férfi ökölbe szorította a kezét, mire egy dudor jelent meg a könyök hajlatán.
- Ez mi?
- Egy plusz izom, ami magától fejlődött ki. Lassan indulnom kell.
- Nicky…-kezdte el Rebeca és abban a pillanatban bíbor vörös lett az arca.
- Igen.
- Lefényképezhetlek?
|