8. fejezet

 Rebeca egy napja van itthon csak, de az unalom majd megöli. Brian kiosztott pár feladatott, amit meg kellene csinálnia, de azokkal rég végzett. Takarítás, mosás stb…. Éppen a kanapén ücsörgött, amikor a kezébe került két névjegy kártya. Egyiken Christian Horner neve szerepelt, míg a másikon Sebastian Vettel-é. Sokáig gondolkozott, hogy felhívjon-e valakit, de végül a német mellett döntött. Azt mondták régen, hogy akár mikor hívhatja amikor akarja. Pár perc beszélgetést megengedhet magának. Bepötyögte a számot és megnyomta a hívás gombot. Harmadik csörgésre felvették.

- Itt Vettel.

- Szia. Én pedig Rebeca Wilson vagyok. – hosszas hallgatás lett a válasza. – Sebastian itt vagy?

- Persze csak gondolkoztam. Hogy vagy?

- Egész jól. Eltekintve attól, hogy három napig parkoló pályán vagyok.

- Parkoló pályán?

- Verekedést kezdeményeztem. Kérdezhetek valamit?

- Persze.-válaszolta egyszerűen.

- Mikor tudnánk találkozni? Te, a nagybátyám és én. Nem várok el semmit se….

- Mikor vagy hosszabb szabadságon?

- Májusban két hét.

- Gyere el Monacóba.- nagyon lelkesnek tűnik a kis német.

- Nincs nekem annyi pénzem.-csúszott ki Becky száján ez a megjegyzés.

- Nem kell neked semmit se fizetned. A belépőt a csapat állja, míg a repülő jegyet én.

- Sebb…-kezdte el a nő, de a telefonálló társa csendre intette.

- Nincs vita! Christian nagyon fog neked örülni.

- Köszönöm. Nagyon kedves vagy. Majd meghálálom valahogy.

- Ha ég a házam majd téged hívlak.- nevette el a dolgot.

- Hát…mire odaérnék igen csak nagy gondod lenne. Porig égne a házad.

- Na jó csak vicc volt.

Rebeca a délutánját a garázsban töltötte és az autóját kell bütykölte. Nála ez megszokott dolog, mivel középiskolás kora óta fiúk társaságában töltötte a legtöbb időt és ez a mostani életére is igaz. Lépteket hallott az utca felől, de végül megpillantotta Kate-et. A nő farmer nadrágot, egyszerű felsőt viselt és bőrdzsekit. Ja és még tornacipőt viselt.  Rebeca felpattant a földről, kezét megtörölte a nadrágjában és végre megszólalt.

- Hogy kerülsz de?

- Brian mondta, hogy 90%, hogy itt talállak.-felelte Kate, miközben szemügyre vette a BMW-t.- Nem gondoltam, hogy te is ilyen fajta vagy.

- Ilyen fajta?-érdeklődött vissza, kicsit bátortalanul.

- Hát az autószerelős, tuningolós fajta.

- Ja. A fiúk tanítottak.- magyarázta Becky, miközben a gyújtó gyertyát szorongatta a kezében.

- Fiúk?

- Na jó. Főleg Rick. –érezte Rebeca, hogy fülig vörösödik az arca így inkább elfordult. Kate nagyon jól tudja, hogy mi folyik/ folyt a két társa közt, de volt annyi tapintatosság benne, hogy nem fírtatja a dolgot.

- Mi a gond a járgánnyal?

- A gyújtógyertya. Valami miatt folyamatosan elektróda kopás megy végbe rajta.

- Mutassd csak.- Kate is szemügyre vette az alkatrészt és gyors megállapítás után rájött, hogy mi is itt a probléma.

- Sz@r minőségű gyertya.

- Tessék?

- Téged nagyon átvertek. Ez hibás gyertya.

- Kiherélem Rodrigezt.

- Segítsek? Na jó ezt én megoldom. Adj egy fél órát.- magyarázta a nő.

- Rendben.

- Maradj itt addig. – elrohant Kate és így Becky egyedül maradt. Meglepi a nő temperamentuma és a viselkedése. Így már érti, hogy Joe miért van oda így érte. Szó szoros értelmében. Fél óra múlva megérkezett Kate vadi új gyújtógyertyák társaságában.

- Ha legközelebb alkatrészre van szükséged nekem szólj.

- Imádlak.-mondta kertelés nélkül Becky.

- Inkább Rick-et.

- Hmmm?

- Semmi, semmi.- mentegetőzött a társa. – És versenyezni akarsz?

- Itt a városban?

- Pontosan.- jelent meg egy sunyi mosoly Kate arcán.

- Ezek szerint te benne vagy….

- Igen. Jó buli és könnyed pénzszerzés.

- De összekötetés kell, hogy bekerüljek.-gondolkozott hangosan Rebeca.

- Hahó! Cseppet lassú a felfogásod. Én már bent vagyok…Tehát én beszervezhetlek téged.  Csak pénzt kell szerezned.

- Mennyit?

- Sokat! Este ráérsz?

- Igen.- bólintott Becky.

- Akkor találkozzunk West Street végén lévő gyáraknál. Ugye tudod hol van? Nem kell még GPS-t is játszanom.

- Tudom hol van. Két éve volt egy tűz is ott. Erősítésként minket hívtak a 47-ek.

- Pontosan. 21-re légy ott.

Rebeca fejében sok minden megfordult a délután további részében amíg készülődött. Megéri ez egyáltalán? Valamilyen szinten meg, mert segíthet saját magán és Brian-nek is, ha már ő se tud csontvelőt adni a kislánynak. Az egész egység megvizsgáltatta magát, de senki se alkalmas. Csípő farmer nadrágot, fekete mély kivágású felsőt vett fel. Haját lófarokba összekötötte. Utál sminkelni, de valamennyire még ezt a műveletet is megcsinálta. A mobilját a kanapéra dobta, így legalább akár ki is akarná megkeresni nem tudja zavarni.

A gyárhoz közeledvén igaz még nem látta az autókat, csak a zenét hallotta. Tudja jó helyen jár. Végül megjelentek az autók és a rengeteg ember is. Leparkolt Becky az egyik szabad helyre és szemügyre vette az embereket. A nők többsége falatnyi mini szoknyában vagy nadrágban volt, míg a felső alig takart valamit. Körül rajongtak minden férfit akinek vagány kocsija volt. Ide került és ez cseppet se zavarja. Kate egy harmincas éveiben járó fazonnal beszélt, akinek a vállán egy hatalmas sárkányos tetkó volt. Nem valami bizalom gerjesztő fazon, de itt ki az. Kate egy köteg pénzt nyomot a férfi kezébe, majd mosolyogva Beckyhez sétált.

- Bent vagy a versenyben. A szerkód pedig tökéletes. Kihívó, de még se kurvás. Most miért nézel ennyire riadtan? Nem vagy te Bambi, se szűz lány!

- Kate ez hülye ötlet volt.-kedzdte el Becky, de leintette a lány.

- Ahhoz elég bátor vagy, hogy olyan égő házba menj be ahonnan más menekül? Ahhoz elég bátor vagy, hogy egy kötélen lógj több méteres magasságból?

- Hagyd ezt! Nem rezeltem be.

- J.D profi. Még sose bírtam legyőzni, de ez a kis csira a Toyotával újonc. Simán legyőzheted. 2 rúgó a beugró amúgy.- húzta el a száját Kate és kinyújtotta a tenyerét Becky felé.

- Tessék!-bele ejtett a kezébe két köteg pénzt.

- Fel vagy készülve.

- Tudom.- nevette el a dolgot Rebeca.

A négy versenyző elfoglalta a „rajthelyeiket”.  A versenyzők közül hárman a japán márkát képviselték. Katenek Mitsubishi Lancer volt, J.D-nek Honda Civic-je volt, míg a másik újoncnak Toyotája volt. Egyedül Rebeca képviselte az európai gyártókat a BMW M6-sával.

Egy tűsarkos csízmában és a lehető legrövidebb szoknyával és felsővel rendelkező nő végig libbent az autók előtt és a melltartójával elindította a versenyt. Az autók szinte egyszerre érkeztek meg az első kanyarhoz, ami már a forgalmas közútra csatlakozott. Kate az első helyen volt, míg J.D szorosan mögötte. Beckynek sikerült a kanyarig mögötte tartani a negyedik versenyzőt, de túl sodródott és nem sok hiányzott, hogy frontálisan ütközzön egy piros Forddal.

- Fenébe!-morogta, miközben korrigálta a hibáit. Eközben elől még mindig Kate van és sikerül maga mögött tartani J.D-t, mivel úgy szalonozik a kocsik és a kamionok közt, hogy esélye sincs a férfinak. Azonban a srác kiismerte a lány taktikáját és sikeresen mellé került a két sávos autóúton. Addig- addig próbálták egymást legyorsulni, hogy észre se vette Kate, hogy egy kamion és egy személy autó fékezett előtte. A jó reflexeinek hála eltudta kerülni az ütközést, de J.D elment mellette.

- Dögölj meg.- szitkozódott hangosan a nő és ismét a vetélytársa nyomába eredt.

A versenyzők másik fele a két újonc egymás ellen küzdenek. Rebeca az egyenesben sikeresen a Toyota elé tudott kerülni, de az nem bírta elviselni, hogy egy nőtől kapjon ki, így megkoccolta hátulról a BMW-t. Ez csak arra volt elég, hogy Becky egy pillanatra meginogjon, de a helyezését nem vesztette el…Azonban mire észbe kapott rendőrautók szirénáit hallotta meg. Több tucat rendőr csapott le rájuk. A Toyotás menekülőre fogta a dolgot, míg Becky-t hárman próbálták egyszerre leszorítani az útról. A lány próbálta menteni a menthetőt, de amikor egy tűzcsap az útjába került vége volt mindennek. Irónikus pont a tűzcsap akadályozza meg a menekülésben.  Három rendőr jelent meg az autója körül fegyverrel a kezükben.

- Fel a kezekkel és szálljon ki a járműből.

- Rendben.-nyögte Becky és miután kiszállt, megbilincselték.

A rendőrségi kihallgatóban ücsörög már lassan más fél órája. Egy hír, ami megnyugtatja Kate-nek sikerült elmenekülnie, de a másik, ami aggasztja, hogy akár ki is rúghatják a munkájából. Azonban erre gondolhatott volna akkor, amikor bele ment ebbe a mulatságba. Kivágódott az ajtó és egy farmer nadrágos fekete inges férfi. A nadrágja övén fegyver táska pihent, ami mellett a jelvénye. Nem hülye Rebeca rögtön felismerte, hogy nyomozóval van dolga.

- Owen Hunt nyomozó vagyok.- ült le vele szemben a székre.

- Jó magának.-morogta Becky és elfordította a tekintetét.

- Maga Rebeca Black zászlós a 49-es körzet tűzoltó egységéből?

- Igen.

- Miért csinálta ezt?- tett fel egy lényegre törő kérdést. Rebeca ránézett és végül a zöld szemekben valamennyi kételyt és megértést vélt felfedezni.

- Szükségem van a pénzre.

- Tudom, hogy a tűzoltókat se fizetik meg, de ezért elkövetni egy ekkora szabálysértést. Az ügyész azon gondolkodik, hogy bűncselekménnyé nyílvánítsák.

- Kérem nyomozó úr! Tegyen ellene valamit.-fakadt ki hirtelen a lány. Bűncselekmény akkor kirúgják. A nyomozó fél oldalas mosolyra húzta a száját.

- Megpróbálom, hogy mit tehetek. Adjon fél órát. Nem akar valakit felhívni?- érdeklődött miközben felállt az asztaltól.

- Inkább akkor, ha már tud valami biztosat mondani.

- Rendben. Sietek vissza.

Rebeca számára ez a fél óra örökké válóságnak tűnt. Ilyet utoljára akkor érzett, amikor majd nem elveszítette Rick-et. Már megint Ő. Mindig Ő. Meg kell tanulnia elfelejteni őt, vagy legalább is közömbösíteni az érzéseit.  Végre megjelent Hunt nyomozó.

- 3000 dollárt kell fizetned és akkor elmehetsz. Tudsz valakit akinek szólhatnál.

Rebeca gondolkodóba esett. Csak egy számot tud fejből és ez megint Ő hozzá kapcsolódik. De nincs más választása.

- Igen.

- Akkor oda viszlek a telefonhoz.

- Köszönöm.- követte a rendőrtisztet.

Gondosan pötyögte be a számot a telefonba és végül várt, hogy Rick mikor veszi fel. Harmadik csörgésre sikerült is.

- Itt Jonhson és remélem okkal zavarsz hajnali egykor.

- Rick itt Becky.-suttogta a lány.

- Rebeca baj van?- azonnal éberebb volt Rick hangja.

- A rendőrségen vagyok. Értem tudnál jönni és szükségem lenne 3000 dollára. Ígérem visszafizetek mindent.

- Melyik körzetben vagy?

- 47-es.

- Adj 20 percet és ott vagyok.

- Köszönöm nagyon.

Nem sokkal később Hunt nyomozó elintézte a szükséges papírokat, visszaadta Beckynek a dolgait(kivéve az autót, mert azt lefoglalták) és szabadon engedte. A parkolóban Becky megpillantotta Ricket, aki lazán az autójának támaszkodott.

- Köszönöm.- nyomott egy puszit az arcára Becky.

- Haza viszlek. Rendben?

- Rendben.

Hosszú ideig csak hallgattak. Rick minden közlekedési szabályt betartott. Rebeca pedig csak bámult ki az ablakon. Rick kis bátorság gyűjtés után meg akarta fogni a nő kezét, de nem engedte.

- Nem szabad.

- Becky én sze…

- Tudom Rick. Tudom. Én is. De szerintem ezt nem szabad erőltetnünk.- rázta meg a fejét Rebeca.

- Láttam rajtad, hogy amikor Sophia megcsókolt a szíved ezer darabokra tört. – lassított le a ház előtt az autó, majd meg is állt. Megérkeztek.

- Fejezzük be, kérlek.- egy könnycsepp gurult végig az arcán. Rick gyengéden letörölte a sós cseppet a nő arcáról, majd Rebeca megfogta a férfi kezét, hogy ne engedje el az arcát. Nagyon megnyugtató érzés, hogy érzi ezt a kellemes melegséget a bőrén.

- Azt szeretném, hogy tudjunk egymással dolgozni. Tudjunk úgy beszélgetni, hogy nem érzünk keserűséget egymás iránt.- sorolta el Becky a feltételeit. Rick megcsókolta gyengéden. Igen megható és érzéki volt a csók, de volt annyi lelki ereje a nőnek, hogy távolabb tolja magától. – Ezt…ezt nem szabad.

Ezzel kipattant az autóból és elrohant. Nem éppen ez volt a helyes megoldás, de nem tudja már visszacsinálni. Nem és nem. A lakásba felérve ledobta a kabátját és a cipőjét. Nem volt több erő benne. Lekuporodott a fotelba és olyan kicsire húzta össze magát amennyire csak lehet. Pár óra hosszát aludt, de azt is álmok zavarták meg.