23. fejezet

Minden kezd visszatérni a normális kerékvágásba mióta Becky visszatért Montrealból. Meló és a haverok. Ennyi az egész. Csütörtökön 48 órás műszakban lesznek négyen is. Rebeca, Brian, Rick és a főnök. Az idő lassan telik. A váltósok már készülődnek haza, de a fiatal hármas az udvaron baseballoznak. Vagy legalább is egymásnak dobálják a labdát.

- Tanácsot kérek.-szólalt meg Brian miközben letette a labdát. Rebeca és Rick tanácstalanul egymásra néztek és odasétáltak a társukhoz.

- Baj van?-érdeklődött tőle Becky.

- Szerintetek ez a gyűrű szép?-húzott elő egy kis dobozt a zsebéből, amiben egy gyönyörű ékszer hevert.

- Óhh…Brian ezt nem kellett volna.-hülyült Rick, mire Rebeca a könyökét a bordái közé passzírozta. – Rendben. Befogtam.

- Meg akarod kérni Maya kezét?

- Igen Becky. Szeretem. Nagyon jól tudjátok, hogy milyen az életünk és nem akarok még több időt elvesztegetni.-vigyorgott Brian boldogan. Becky egyszerűen megölelte a társát.

- Legyen ez estig nálad. Félek, hogy elveszítem.-adta át a gyűrűs dobozkát Brian a lánynak.

- Rendben. Van már terved?

- A tűzoltóság tetején fogom megkérni a csillagos ég alatt.

- Igent fog mondani haver.-veregette vállon Rick a társát.

Az idő lassan telt és valahogy senki se került bajba. Tűzoltó szempontból ez jónak is mondható, de egy vakmerő, munka mániás csapatnak felér egy hosszú fájdalmas kínzásnak.

Rebeca a kanapén feküdt és egy tenisz labdát dobálgatott fel-le. Rick a fotelben ült és újságot olvasott.

- Abba hagynád?

- Unatkozok.-rinyált Becky.

- Összetörjek egy autót, hogy boldog légy?

- Még fel is kell gyújtanod, hogy izgi legyen.-jelent meg egy sunyi mosoly a nő arcán. Rick homloka ráncokba szaladt.- Vicceltem. Min töröd a fejed? Egész délelőtt valami nyomja a lelkedet.

- Hülyeség.-legyintett a férfi és a napi sajtóért nyúlt. Azonban Becky gyorsabbnak bizonyult és kikapta a kezéből a papírlapokat.

- Mi nyomja a lelkedet?

- Semmi.

- Rick!

- Szerintem túl korai ez az egész. Eljegyzés…

- Te is megakartad kérni a kezemet. Emlékezz!-szólt rá Becky somolyogva.- Minden férfira rájön az öt perc, hogy egyedül kínok közt fog meghalni.

- Valljuk be Becks…Erre nálunk nagy az esély.

- És ezért szeretné Brian elvenni Mayát.

Megszólalt a gong. Egy renoválás alatt álló házhoz kell menniük. Gáz szívárgást észleltek és volt már egy kisebb robbanás is. A munkások nem mernek visszamenni a házba. A helyszínre érve a csapat tette a dolgát. Mindenki az oxigén palackért nyúlt és mielőtt bementek a házba a maszkot is felvették.

- Black és Doherty mérjétek fel a terepet, hogy van-e bent még valaki! Addig mi megkeressük, hogy hol lehet elzárni a főcsapott. -adta ki az utasítást a főnök.

- Rendben.

Az épületben füst volt és a készülék egyre inkább csipogott, hogy erős a robbanás veszélye. A folyosón lépésben haladtak és leellenőriztek minden egyes szobát.

- Egyes tiszta.-szólalt meg Brian a rádióban is.

- Kettes is.-válaszolta Becky.

- Hármas szintén.

- Négyes szintén.-vágta rá Becky és észre vette, hogy egyre kevesebb oxigén jutt el a maszkjába. Lekapta a hátáról a készüléket és végig vizsgálta a csöveket.

- Baj van?-lépet vissza hozzá a társa.

- Remek. El van törve a fővezeték.

- Menj ki és vedd magadhoz a tartalékot.

- Két perc és itt vagyok. Vigyázz magadra!

- Értettem főnök.-hülyült Brian. Ilyenkor mindig arra céloz, hogy a társa a rangok szempontjából magasabb helyen áll, mint ő.

- Vicces.

- Addig én tovább megyek.

Rebeca elindult a kijárat felé. Alig tett meg három lépést iszonyatos robbanás rázta meg az egész házat. Az ablakok és az üveg ajtók iszonyatos erővel robbantak ki a helyükből. A díszesüveg ezer millió darabra tört kisebb nagyobb darabokban és esőként terült el a földön. A gerendák is melle remegtek a robbanásba. Rebecat a lég nyomás a padlóra taszította és amire senki se számított az instabil gerenda rá is szakadt. Szinte azonnal elvesztette az eszméletét.

- Rebeca, Brian! Válaszoljatok!!!-ordította Jack, de egyik alkalmazottjától se kapott választ…

…Minden olyan hideg és nedves…és…és kemény. A Mennyország nem lehet ilyen. Ha még is ilyen akkor az rohadt nagy csalódás…

- Becky kérlek nyisd ki a szemed! Nem veszíthetlek el téged is. Nem bírnám ki.-hallotta Rick meggyötört hangját a távolból Rebeca. A bőréhez gyengéden hozzá simult a kellemesen meleg kéz.

- Rick…-nyögte ki nehezen Rebeca. Az se biztos egyáltalán, hogy kimondta.

- Itt…itt vagyok. Nyisd ki a szemed. Kérlek!-megint érezte azt a melegséget a bőrén. Hallását, mint ha letekerték volna. Vagyis, mint ha valaki két hatalmas vatta pamaccsal betömte volna őket. Végre kitudta nyitni a szemét. Lassan konstatálta a helyzetet, hogy a földön fekszik a tűzoltó autó mögött. Visszapörgette az eseményeket és a következő pillanatban már Rick szorításából próbált megszabadulni.

- Brian! Hol van Brian?

- Becks…-szólalt meg a férfi és nem volt egyszerűen ereje, hogy küzdjön a nővel. Hagyta, hogy leszedje magáról az oxigén maszkot és feltápászkodjon a földről. A lány összezavarodott. Erősítés érkezett és egy mentőautó is.

- Hol van Brian?-kérdezte újra. A kezére pillantott, és így megpillanthatta a fehér kötést a csuklójától egészen a könyökéig. Ráadásul a válla is fáj.

- Brian nincs jól.

- Mi történt?-ez hülye kérdés, de ez itt most a helyt álló.

- A robbanás éppen abban a szobában történt ahova belépet. Becky Brian súlyosan megsérült.-mire ezt kimondta a nő rohanni kezdett. A legnagyobb tömeghez rohant. Voltak ott tűzoltók, mentősök és még rendőrök is. Csak egy pillanatra láthatta a társát. Brian hiába viselte a védő felszerelését nem tudta megvédeni a robbanás erejétől. Szörnyű látványt nyújtott…A lába remegni kezdett és hányingere is támadt. Azonban mielőtt újra elnyelte volna az öntudatlanság Rick lépett oda hozzá. Gyengéden a karjaiba vette és az újonnan érkező mentőhöz vitte. Szüksége volt Rebecanak is az ellátásra…

…Órák teltek el a robbanás óta, de mint ha hosszú évek lennének azok. Briant műtik és senki se ad róla információt. Rebeca kezéből kiszedték az üvegszilánkot és a kiugrott vállát helyre rakták. Kissé be fájdalom csillapítózva ült a széken. A fejét a falnak támasztotta és hátat fordított a társainak. Egyikőjükre se haragszik csak saját magára. Övé volt a páros oldal, de az átkozott csőtörés miatt visszafordult. Neki kellene most ott lennie. A gyűrűs doboz ólom súlyúnak tűnik hirtelen a zsebében. A tisztek is itt ácsorognak a váróban, de ők nem tudnak semmiről. Ők nem ismerik Brian Dohertyt.

- Becky igyál egy kicsit.-adta át az ásványvizes üveget neki Rick.

- Nem kell.

- Muszáj! A doki mondta.

Kinyílt végre az ajtó és megjelent a doktor. Az arcáról mindent le lehetet olvasni. Fájdalmat, részvétet és az elkeseredettséget. Odalépett az egység elé.

- Sajnálom. A társuk szíve feladta a küzdelmet. A robbanáskor történt stresz hatás miatt és az égési sérülései is nagyon komolyak voltak. Sajnálom.-ismételte meg és elsétált.

Rebeca lába alól kicsúszott a talaj. Végig csúszott a fal mentén és leroskadt a földre. Nem lehet igaz…Nem és nem.

- Jól vagy?-guggolt le mellé Rick. A férfi arcát könnyek mosták.

- Hagyj!-utasította el a segítséget és ekkor jelent meg Maya a folyosó végén. Zokogott. Egyenesen Rebecához rohant.

- Mondj valamit! Mond azt, hogy ez nem igaz.

- Sajnálom! Brian meghalt.-ahogy ezt kimondta a szíve ezer darabokra tört. Maya még keservesen sírt. Rick közelébe lépett.

- Maya szólj, ha segítségre van szükséged.

- Mond el! Mond el, hogy miért történik ez. Brian nem a pénz miatt lett tűzoltó. Mellékállása van, hogy lakást vegyünk és a húgát rábízzák. New Yorkban egy hétig ünnepelték a tűzoltókat és azt ígérték minden megváltozik. Azonban minden ugyan az lett. Maguk férjek és apák. Erre nem gondolnak, amikor idegen emberekért teszik kockára az életüket. Maguk nem hősök!!!!!!-zokogott Maya és leroskadt a földre. Mindenki némán figyelte a szerelmét elvesztő lányt.