25. fejezet

Csütörtök reggel van. Ma lesz Brian temetése. Rick Beckyhez ment, aki napok óta nem mozdul ki a lakásból. Kuksol a sötétben, nem eszik és nem iszik csak akkor, amikor Rick ráparancsol. Ma azonban muszáj lesz kirángatnia a négy falközül, mert kötelessége a lánynak is megjelennie a temetésen. Tudja, hogy eddig azaz egy remény volt Beckynek, hogy nem volt meg ez a történés, de most ennek is eljött az ideje. Nem tudja el fogadni, hogy Brian nem jön többet haza. Előszedte a pót kulcsot, mert anélkül nem jutna be a lakásba. Ahogy tippelte Rebeca a kanapén feküdt pizsamában és betakarózva.

- Szia.-köszönt csendesen a lány.

- Aludtál valamennyit?

- Talán pár óra hosszát. Hallottam a hírekben, hogy a belső ügy ki akar kérdezni. Állok elébe. Legalább ők is engem tartanak majd hibásnak…

- Nem tart senki se hibásnak!-csattant fel Rick.- Menj zuhanyozni és készülni.

- Nem akarok…

- De ott leszel.

Rebeca nem vitatkozott inkább elment lezuhanyozni és öltözni. Keserű száj ízzel öltötte magára a dísz egyenruháját. Eddig négy alkalommal viselte és ebből háromszor temetésre ment benne. Haját szoros kontyba fogta a tarkóján és miután ezzel is végzett magához vette a sapkát és a fehér kesztyűt. Nem tudja, hogy sikerül-e megbírkóznia ezzel a teherrel, de megpróbálkozik…

…Szertartást Boston legnagyobb temetőjében tartották. Volt itt mindenki. Fejesek a központból, az egész egység és az Akadéimáról azok a személyek, akikkel együtt tanult. Még a rendőrségtől is voltak emberek.

-…Brian Doherty jó ember volt. Életét kockáztatta az emberekért és a társaiért. De az Égiek hamar magukhoz rendelték…-harsogta a pap. Rebeca nem tud gondolkozni, csak egyre nehezebben veszi a levegőt. A térdeiből eltűnt az erő és a világ is kezdett elhomályosulni.

- Fenébe.-kapta el Rick a lányt és gyorsan leültette egy székre.- Kate kérlek hoz neki vizet.

- Rendben.

- Becky nézz rám. Jól vagy?

- Persze.-bizonygatta a lány, de cseppet se volt jól.

- Nem hiszek neked.-csóválta meg a fejét Rick.

- Azt akarom, hogy vége legyen.-nézett rá a férfira. Csodálkozást vélt látni a két gyönyörű szemből.

- Tudom.

- Tessék itt a víz.-adott át egy üveget Kate.

- Köszi.- kortyolt bele Becky. A hideg folyadék szinte égette a torkát. Itt jött ki, hogy az elmúlt napokban a táplálkozás különböző formáit minimálisra csökkentette. Ivott még egy kortyot és nagy levegő után felállt a székről. Igaz imbolygott egy kicsit, de vissza akart állni a sorba.

- Ne siessünk ennyire.-támogatta Rick a sorhoz és úgy helyezkedett, ha bármi gond lenne ő tudjon reagálni….

…Ma körzet mai műszakját a szomszédos egységek vállalták be és így az emberek némán ücsörögtek a bázison. Nem mindenki maradt csak azok akikhez közel állt Brian. A társalgóban és az ebédlőben ücsörögnek hiszen az egy helység. Mindenki kezében ott volt egy pohár whisky, de valahogy nem volt kedvük inni.

- Hol van Rebeca?-érdeklődött Jack.

- Valamit ír az irodádban. Papírt és tollat kért tőlem és azóta nem jött ki.-vont vállat Kate, aki Joe-val a kanapén ücsörögött.

- Nincs jól ugye?-érdeklődött Joe.

- Nincs. Hiába próbálnék rajta segíteni nem engedi. Egyszerűen többb méteres falakat húzott maga köré és nem hajlandó beengedni rajta.- mérgelődött Rick.

- Ne csodálkozz. Brian és Becky együtt laktak. Kialakult közöttük egy kötelék. Olyanok lettek, mint a testvérek.-vélekedett Kate, aki végre bele kortyolt az italába.

- De én is vele voltam sokáig.-csattant fel Rick.

- Az más. Gondolkozz! Mi volt köztetek először?

- Csak szex…-motyogta Rick maga elé. Hirtelen mindenki felkapta a fejét, mert a főnöki iroda ajtajának jellegzetes nyikordulása hallatszódott. Rebeca alig két perccel később megjelent a társalgóban és Jackhez lépet. A papírlapot lerakta elé. Mindenki értetlenül pillogott rá és így megszólalt.

- A felmondásom.

- Ez nem lehet igaz.-fakadt ki Kate.

- Sejtettem.-szólalt meg ugyan abban a pillanatban Joe fejet csóválva.

- Nem hiszem el.-rázta meg a fejét Rick és felpattant a székről. Azt hitte mindenki, hogy törni zúzni fog, de ehelyett csak az ablakhoz sétált és kibámult rajta. Végül is akinek címezve lett a levél néma csöndbe figyelte a társai kitöréseit, majd miután csend lett végre megszólalt.

- Nem fogadom el.

Mindenki tátott szájjal bámult a Becky főnök párosra és nem tudták eldönteni mi lesz ennek a vége.

- Nem fogadom el.-ismételte meg magát Jack.- Most csak azért gondolod ezt, mert elvesztetted a legjobb barátodat.

- Nem akarom végig nézni, hogy az összes barátom meghal. Nem akarok ennek a részese lenni test közelből.

- Te vagy az egyik legjobb tűzoltóm. Tehát…-itt felvette a lapot Jack és egyszerűen eltépte.- Nem fogadom el.

Mindenki hápogott, mint a kacsa. Rebeca nem tudta, hogy sírjon-e. Vagyis a sírás megint mardosta a torkát, de a főnök előtt tartotta magát.

- Kapsz fél éves szabadságot. Tehát november közepén találkozzunk újra. Ha addig nem tudod rendbe szedni magad elengedlek…de előtte semmi féle képpen. Képes vagy rá. Tudom!

Rebeca sarkon fordult és elrohant. Rick utána akart menni, de Jack rászólt.

- Hagyd! Szüksége van kicsikét a magányra.

- Mire volt ez jó?

- Te engedted volna, hogy felrúgja a karrierjét?-Rick megrázta a fejét.- Na láttod. Inkább találd ki, hogyan rázhatnánk vissza a helyes útra.

- A Kölyök!!!

- Nem értelek.-ráncolta a homlokát Kate.

- Gondolkozzatok már! Kivel érezte magát legjobban Becks? Hát Vettel-el…Sebastian Vettelel. Ő rá van szüksége.

- Küldjük el egy F1-es versenyzőhöz?-kérdezett vissza Joe, biztos ami biztos lapon.

- Hétvégén Spanyolországban lesz a futam. Elviszed oda Becky-t. Csak előtte beszélni kell a fiúval és jegyet kell szereznünk a repülőre.-pattant fel Kate a kanapéról. Rick arcán megjelent egy kis mosoly. Talán most ő lesz a „jó fiú”.